Szenzációs lelet: már 14.000 éve is virágokkal emlékeztünk a halottakra

Archeológusok szerint az emberek már 14.000 éve is virágokat helyeztek szeretteik sírjára. Ennek az állításnak az az izraeli sír az alapja, amelyben nemrég zsálya-, menta- és egyéb növények maradványait fedezték fel.

Noha ma virágokat a halottra való emlékezés szimbólumaként viszünk a sírra, bizonyos esetekben régen valószínűleg inkább az lehetett a funkciójuk, hogy elnyomják a holttest kellemetlen szagát.
Régészek nemrég az izraeli Raquefet-barlangban 13.700-11.711 éves sírokat fedeztek fel. Dani Nadel professzor és csapata radiokarbont használva állapította meg a sírok korát, amelyekben 29 ember – gyerekek és felnőttek – csontvázát fedezték fel. A sírok közül négyben növényi maradványokra: füge- és zsályagyökerekre bukkantak.

Az izraeli Haifa Egyetem archeológusaként dolgozó Nadel professzor szerint nagyon nehéz megállapítani, mikor kezdett az emberiség ünnepélyes és társadalmi eseményeken virágokat használni, mert erre vonatkozólag alig van régészeti adat. A most felfedezett növényi maradványok viszont arra utalnak, hogy jóval korábban, mint az eddig gondolták.

A sírgödrökben vésett kőtárgyakat is találtak, valamint állatok csontjait és pattintott kőszerszámokat. Nadel professzor elmondta: “Néhány növénymaradvány tavaszi temetésre utal, mivel nagyon sok közöttük a nagyon színes és erős illatú virág.”

A sírokat láthatóan szigorú rend szerint ásták ki és készítették elő: telerakták a társadalmi és spirituális jelentéssel bíró tárgyakkal, amely arra utal, milyen hatalmas változások mehettek végbe a pleisztocén kor vége felé a mezőgazdálkodó kort megelőző társadalmakban.

A legtöbb növénymaradványt egy dupla sírban találták, egy 12 és egy 15 éves gyermek csontváza, valamint egy másik, 30 éves korában elhunyt ember mellett. A két gyerek a hátán feküdt egymás mellett. A sírokat láthatóan egy vastag sárréteggel bélelték ki, majd erre szórták a friss, virágzó növényeket, hogy azok illatozzanak és szép látványt nyújtsanak.

“A virágok kifejezhetnek szimpátiát, büszkeséget, örömet, erősíthetik a csoport identitását, a szolidaritást, a vallásos érzületet. Egyes vallásokban a virágok jelentik a közvetlen utat a spirituális kommunikáció felé. A csoportspecifikus temetések fejlődése és a hozzá kapcsolódó szokások valószínűleg hozzájárultak a csoporton belüli feszültségek enyhítéséhez, erősítették az összetartozás-érzetet egy olyan korban, amelyet a folyamatosan változó környezet és a növekvő népsűrűség egyaránt hozzájárult a társadalmi konfliktusok növekedéséhez,” mondta a professzor a Daily Mailnek.