Szülés, mint kívánságműsor?

Van, akik rajong az ötletért, mások kifejezetten utálják a szülési tervet, a szülőnő elképzelésének, kéréseinek írásos gyűjteményét. Ha úgy döntöttél, írsz ilyet, tippjeimmel segíteni szeretnék, hogyan hozd ki a műfajból a maximumot.

Ha úgy érzed, még nem ismerkedtetek meg a segítőiddel eléggé ahhoz, hogy együttműködésetek gördülékeny lehessen, javíthat a kapcsolaton az elképzelések kölcsönös tisztázása – de a szülési terv csak eszköz, rosszul használva öngólt is rúghatsz vele.

Tervezhető a szülés?
Fontos értened, hogy a szülés élettani folyamat, ösztönös és intuitív, nem segíti az előre tervezés, és alig-alig az akarás. (Megtervezhető és irányítható az emésztés vagy a menstruáció?)
Megtervezhetők viszont a körülmények, hogy segítsék ösztöneid érvényesülését, és jó nyíltan beszélni arról, ki, kitől, mit vár el! Jogod van egyéniségnek lenni a szülészeti futószalagon. Esküvőre is részletes elképzelése szokott lenni a párnak: milyen zene szóljon, legyenek-e vendégek, hogy legyen a vacsora… A szülés legalább annyira fontos a család életében, mint egy lakodalom!
Ha már az írásod címében is kifejeződik mindez, akkor a szülési tervből “Szülési célkitűzéseim”, “Kívánságaink” válhat, netán formális “Nyilatkozat szülői felelősségvállalásról”, vagy kedves “Meghívó Kovács Pistike 0. születésnapjára”, esetleg praktikus, a szakemberrel közösen megfogalmazott “Emlékeztető”.

Túl az ideális forgatókönyvön
A legtöbb szülési terv agyon részletezi, milyen legyen a szülés, ha ideálisan alakul, de egy mondatnál többet nem veszteget arra, mi történjék egyéb esetben. Ezzel több gond is van egyszerre, nem csak az, hogy az országban ötvenből csak egy szülés “ideális” (mármint beavatkozásmentes; a tökéletes mindenkinek másmilyen). Érthetetlenül alacsony ez az arány – de ebbe most ne menjünk bele. Érdekesebb, mi lesz ötvenből 49 szülésnél a nő kívánságaival?
Hasznosabbnak vélem, ha a fontosabb “útelágazásoknál” elnagyoltabb, tágabban értelmezhető irányokat tűzöl ki saját magad és kísérőid számára. Állíts fel fontossági sorrendeket!
Mit tekintesz egyáltalán útelágazásnak, azaz döntési helyzetnek, problémának? Ezzel összefüggésben: az adott útelágazásnál felmerülő esetleges komplikációnál a lehetséges segítségek közül mihez nyúlnál elsőnek, mihez utolsónak? (Egyáltalán: milyen megoldásokat ismersz?)
A számodra központi fontosságú témában felnőtt-felnőtt módon kommunikálva merj ragaszkodni célokhoz, vagy megtiltani másvalamit, ne csak kérni, mint gyermek a szülőjétől – egyebekben viszont tudj, akarj rugalmasan együttműködni, közösen keresni az eredeti elképzelésedhez leginkább hasonlító kompromisszumos megoldást, tudomásul véve, hogy az élet csupa meglepetés.