Tehetséggondozás 4-8 éves korban: hallottál már a Kíváncsi Ládáról?

„A tehetség nagyon sokféle és nagyon érzékeny. Rengeteg kiemelkedő adottság nem tud kifejlődni a környezet igénytelensége, merevsége, tudatlansága miatt. Bizonyosnak mondható, hogy a nem megfelelő nevelési-oktatási környezet nagy veszteséget okoz a kiemelkedő képességű gyerekek esetében. Ezért szeretnénk tehetségbarát környezetet kialakítani, és segíteni másokat, hogy másutt is így legyen.”

„A legfontosabb „környezeti tényezők” a tehetségekkel foglalkozó pedagógusok, ők bírnak a legtöbb befolyással a tehetség alakítására (akár szakértők, akár nem). Szemléletük, gondolkodásmódjuk, bánásmódjuk meghatározó a tehetségek sorsára. Mi ezt szeretnénk formálni.” (Papp Judit)

Honnan indult a Kíváncsi Láda?

A budapesti II. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ (későbbi nevén II. Kerületi Pedagógiai Intézet) Pap Judit intézményvezető irányításával és három lelkes tehetségfejlesztő-szakértő kollégával (Laczka Istvánné Mária, Thomán Angéla, Varju Gabriella)  2009-ben, egy TÁMOP-os pályázat keretében olyan megalapozott, szakszerű, megbízható és könnyen használható mérőeszközöket, valamint tehetségfejlesztő programot dolgozott ki, amely segíti a 4-8 éves korú tehetségek azonosítását és fejlesztését. A mérőeszköz-együttes könnyen használható, ugyanakkor sokrétű információt szolgáltatott a gyermekek képességeiről. Lehetőséget adott az érdeklődési, tevékenységi irányok, egymást kiegészítő területek és kiegyensúlyozatlanságok feltárására, a vezető érdeklődések és a gyenge pontok megbeszélésére. A mérőeszköz-csomaggal gyorsan, nagy mennyiségű adat vált gyűjthetővé a gyermekek érdeklődésével, választott és elutasított tevékenységeivel kapcsolatban.

Az II. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ 2013-ban átalakult II. Kerületi Pedagógiai Intézetté, majd 2015-ben jogutód nélkül megszűnt. A kidolgozott tehetségfejlesztő eszközöket és programokat részben a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat (tevékenységéről részletesen ITT), részben a Pedagógia Oktatási Központ, részben pedig a Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány (erről részletesebben ITT) vette át.

A kép csak illusztráció.

A Kíváncsi láda projekt egy speciális hiányterülettel, a legfiatalabb korosztály fejlesztésével foglalkozik. Számos vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy 6 éves korig elveszik a legtöbb tehetség, mert hiába van meg az adottság, nem lesz belőle képesség, ha a környezet nem hívja azt elő. A tehetségesek között előforduló későbbi alulteljesítés egyik fő oka a korai években hiányzó támogatásban és a nem megfelelő intellektuális kihívásban keresendő. A mindennapi gyakorlatban ezért folyamatosan lehetőséget kell biztosítani, hogy minél nagyobb esélye legyen a még fejlődő tehetségeknek a megjelenésre.

Mit tud a Kíváncsi Láda?

A Kíváncsi láda az óvodások és kisiskolások érdeklődésének a feltérképezésére jött létre. Mivel óvodások részére nem készíthető írásos kérdőív, teszt, ezért az ötletgazdák szükségesnek tartották egy, az életkornak, a játékosságnak ugyanakkor a szakmai szempontoknak is megfelelő eszköz kidolgozását.

A mérőeszköz elkészítését (és a fejlesztő program összeállítását) Gardner „többszörös intelligencia” elméletére alapozták. Eszerint az intelligencia nem egységes, tehát több különálló intelligencia létezik: nyelvi, logikai-matematikai, téri-vizuális, testi-kinesztetikus, zenei, interperszonális (társas), intraperszonális (belső), önreflexív működés, praktikus. A Kíváncsi Láda esetén mindegyik képességterülethez tartoznak feladatok, az értékelőlapban rögzített eredményekkel ezek láthatóvá válnak. A lapon 1-től 4-ig tartó skálán kell értékelni a gyerek egy-egy feladatnál elvégzett tevékenységét. Az értékelőlap két dolgot tud mutatni: azt, hogy alakulóban van az a terület, vagy már erőteljesen meg is mutatkozik.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!