Tények és tévhitek az antibiotikumokról
A túlzott, helytelen, illetve indokolatlan antibiotikum-használat következtében mintegy 700 ezer ember hal meg évente, és ez a szám 2050-ig tízmillióra is nőhet, ha nem teszünk ellene semmit.
A túlzott, helytelen, illetve indokolatlan antibiotikum-használat következtében mintegy 700 ezer ember hal meg évente, és ez a szám 2050-ig tízmillióra is nőhet, ha nem teszünk ellene semmit.
A WHO 12 országot érintő friss felmérése az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos problémákat és közvéleményt írja le – kiemelve jó néhány félreértést, amelyek hozzájárultak a jelenlegi válsághoz. Az IFLScience összegyűjtött néhányat a legfontosabb tévhitek közül.
Tények és tévhitek az antibiotikumokról
2015. december 10., csütörtök 18:29
Napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi kockázat a világon a túlzott, helytelen, illetve indokolatlan antibiotikum-használat, ami miatt olyan “szuperbaktériumok” (pl. a tripper kórokozója) jelentek meg és terjednek, amelyek ellenállnak a különböző gyógyszereknek. A tájékozatlanság és a meggondolatlanság következtében pedig már mintegy 700 ezer ember hal meg évente, és ez a szám 2050-ig tízmillióra is nőhet, ha nem teszünk ellene semmit.
A WHO 12 országot érintő friss felmérése az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos problémákat és közvéleményt írja le – kiemelve jó néhány félreértést, amelyek hozzájárultak a jelenlegi válsághoz. Az IFLScience összegyűjtött néhányat a legfontosabb tévhitek közül.
1. Ha rendesen szedem, nem alakul ki rezisztencia.
Nem igaz. A baktériumoknak már évezredek óta kell védekezniük a többi kórokozó vagy gombák által termelt vegyi anyagokkal szemben, és Alexander Fleming felfedezése, a penicillin óta ezeket az anyagokat antibiotikumként hasznosítjuk. Mivel – valamennyi élőlényhez hasonlóan – a baktériumok is alkalmazkodnak a környezet kihívásaihoz, nem mindegyik pusztul el ezektől az anyagoktól, a rezisztensek pedig egyre többen lesznek. Ráadásul egyes érzékenyebb kórokozók olyan rezisztens géneket kaphatnak más baktériumoktól, amiktől aztán azok is ellenállóvá válnak. A rezisztens kórokozók pedig az antibiotikummal kezelt szervezetben is okozhatnak fertőzést, vagy a bőr felületén megtelepedve más emberekkel való érintkezés során „továbbvándorolnak”. Ez az egyik módja az antibiotikumnak ellenálló baktériumok elterjedésének, különösen azokban az egészségügyi intézményekben, ahol a szakemberek nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő higiéniára. Bármennyire lelkiismeretesen is szedi tehát az antibiotikumot, az még nem garancia a teljes védelemre.
2. A szervezetünk az, ami rezisztenssé válik az antibiotikumra
Nem igaz. Ez is egy általános és téves elképzelés, hiszen maga a baktérium válik ellenállóvá, nem a testünk. Éppen ezért nem is tudunk semmit tenni azért, hogy szervezetünk legyőzze a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját.
3. Az antibiotikum jó megfázásra vagy influenzára is
Nem igaz, hiszen antibiotikumot kizárólag baktériummal szemben alkalmazhatunk sikeresen, a megfázást vagy influenzát azonban vírusok okozzák, amiket hiába próbálunk kiirtani a gyógyszerrel. Aki megfázásra antibiotikumot szed, az nemcsak saját magának árt a nem kívánt mellékhatásokkal, de családjának és a környezetének okoz kárt a rezisztencia növelésével, hiszen az antibiotikum túlzott vagy helytelen (vírusos fertőzések elleni) használata az egyik leggyakoribb mozgatórugója az antibiotikum-rezisztencia globális elterjedésének.
