Termékenységi appok segítik a gyermekáldást?
Egyes okostelefonos alkalmazások ma már a gyermek megfogantatását is segíthetik. Legalábbis ezzel reklámozzák őket.
Egyes okostelefonos alkalmazások ma már a gyermek megfogantatását is segíthetik. Legalábbis ezzel reklámozzák őket.
Ha egy fiatal pár számára a gyermekvállalás a legfontosabb cél, a természetes folyamatokat elvileg segíthetik azzal is, hogy olyan okostelefonos alkalmazásokat használnak, amelyek képesek meghatározni a női termékenység csúcspontjait, így tudatva a párral, hogy mikor érdemes próbálkozniuk, mikor a legvalószínűbb a sikeres fogantatás. Vagyis okostelefonos appok javítják a teherbe esés esélyét. Már persze ha minden ehhez szükséges információt az alkalmazás rendelkezésére bocsátunk.
Az olyan appok, mint a Glow, a Clue, vagy az Ovia igazából arra valók, hogy segítsék a nőket a termékenység jeleinek felismerésében. De még így is fenntartásokkal érdemes kezelni őket. A termékenységi alkalmazások igazából speciális naptárak. Minden nap be kell ütni a fontos információkat, a program pedig számol, és ad egy „termékenységi ablakot”. Az időzítés persze fontos, hiszen a férfi spermái legfeljebb néhány napig életképesek a női szervezetbe jutva, a női petesejtek közül pedig elvileg csak egy érik meg a hónap egy adott napján, így 3-4 nappal a peteérés előtti szexuális együttlét jelenti a legvalószínűbb gyermekáldást.
Csakhogy azt megmondani, hogy egy nőnél mikor következik ez be, nem éppen egyszerű. A naptár segíthet, hiszen a peteérés átlagosan két héttel a következő menstruáció előtt esedékes. De még ez sem egyértelmű, mert a menstruációk közötti idő nem tökéletesen pontos. Persze a női szervezet ad jelzéseket. Ahhoz azonban, hogy az alkalmazás megfelelő jóslást adjon, akár több hónapon át is rögzítenünk kell ezeket az adatokat, vagyis minden reggel, ugyanabban az időpontban mérni kell a testhőmérsékletet.
Ezen termékenységi alkalmazások inkább csak segítséget jelentenek, mint megoldást. Ennek az is fontos összetevője, hogy a legtöbb ember nem figyeli a testét, és ha mégis, tapasztalat híjján kevesen veszik észre a lényegi változásokat. Ezek megértéséhez előtanulmányokra lehet szükség, na meg gyakorlatra. Ha pedig egy nő már maga képes megérezni, mi zajlik a szervezetében, a telefonos alkalmazás hirtelen lényegtelenné válik.
A különböző alkalmazás-áruházakban százszámra találunk ilyen programokat, és ha összehasonlítjuk őket, látható, hogy egyrészt nem ugyanazokból az adatokból dolgoznak, másrészt egészen komoly eltérések adódnak két app eredményei között. Egy nőgyógyászati szaklapban megjelent tanulmány több mint száz alkalmazást vizsgált, és csupán 33-nál kapott viszonylag értékelhető előrejelzést.
A Georgetown Egyetem Orvosi Központja pedig azt a kérdést tette fel, hogy jelentenek-e bármilyen valós segítséget ezek az alkalmazások. A központ jelenleg is számos ilyen program pontosságát vizsgálja. Erre szükség is van, ugyanis az alkalmazások fejlesztői éppen azzal reklámozzák magukat, hogy tanulmányokkal bizonyítható: az app segítségével hamarabb jöhet el a gyermekáldás, mint a megérzés alapján próbálkozó pároknál.
Van ezeknek az alkalmazásoknak még egy felhasználási területe, ez pedig éppen a terhesség elkerülése. Egy kutatás szerint ha ilyen app segítségével vizsgálja egy nő, hogy mikor eshet teherbe, akkor ezt az időszakot elkerülve 97 százalékos eséllyel elkerülheti a terhességet. Csakhogy itt ismét előkerül a kérdés: mennyire pontosan írta be az adatait, és a napi méréseit az alkalmazás adatbázisába. Vagy éppen hányszor felejti el teljesen havonta, hogy írnia kéne a méréseket. Vagyis a fogamzásgátlásnak ez a módja a hirdetettnél jóval-jóval bizonytalanabb.
A termékenységi alkalmazások felhasználói nagyon bíznak ezekben a programokban, noha igazából csak arra valók, hogy a megtermékenyülés esélyeit kalkulálják. És még ezt is csak akkor képesek megtenni, ha a felhasználó felkészült a testének jelzéseit helyesen értelmezni. Az ilyen alkalmazások tehát a gyermek fogantatásának esélyeit csak igen kis százalékkal képes növelni.