Természetes szülés? Intézményesítve? Hol? Mikor?

Dr. Bálint Balázs pénteken a Családháló természetes szülés témájában szervezett konferenciáján mondta el, milyen feltételei vannak annak, hogy egy referenciaintézmény Magyarországon is létrejöhessen. A Művészetek Palotájában megrendezett eseményen természetesen szóba kerültek a Szent Imre Kórház körüli botrányok is.

A Családháló szerette volna, ha leendő anyukák és apukák is képet kapnak arról, milyen szülést is érdemes választani, valamint a Szent Imre Kórház körüli híreszteléseket is szerettük volna rövidre zárni. Megkerestük többek között a Magyar Orvosi Kamarát is, hogy meghívjuk őket a párbeszédet segítő konferenciánkra, de nem kívántak élni a lehetőséggel, ahol világos keretek között lehetett volna ütköztetni a véleményeket a természetes szülés kontra hagyományos kórházi szülés kapcsán.

Dr. Bálint Sándor – aki előadóként is részt vett az eseményen – megemlítette, hogy ez nem egy különleges eset, ő is évek óta hiába kéri ilyen rendezvényekre, hogy jelenjen meg valaki a szülészet hivatalos vezetői közül. A Szent Imrében nyáron történtekről kisebb vita alakult ki néhány résztvevő közt. Egy anyuka elmesélte, hogy orvos nélkül maradt, de az ötödik hónapban már senki sem tudta átvállalni a természetes szemléletben dolgozó orvosok közül, így két lehetősége maradt: vagy otthon szül vagy nagyon drágán magánkórházba megy. Dr. Bálint Sándor szerint a Szent Imre Kórházban ugyanaz a gondolkodásmód maradt, mint előtte, a fia Bálint Balázs saját statisztikáját hozta fel példaként, miszerint a Szent Imre Kórházban még mindig országos szinten a legalacsonyabb a császározási arány; 23%.

Dr. Bálint Balázs egy olyan szülészeti intézményt szeretne látni, ahol a WHO alapelvei érvényesülhetnek, többek közt, hogy a szülés spontán indulhasson be – érzésre nyomjanak, ne utasításra – a nők maguk választhassák meg, hogy milyen pozícióban szeretnék világra hozni gyermeküket és ez után együtt maradhassanak a babájukkal. Véleménye szerint sok olyan dolgot elvár a WHO, aminek természetesnek kellene lennie, minthogy a kismama folyamatosan támogatva legyen, saját maga dönthessen arról, hogy mi, hogyan történjen és lehessen önálló véleménye.

Lesz referenciaintézmény?

A kérdésre a doktor úr elmondta, nagyon sok kérdés még nyitott. 2010 óta kérik, hogy létrejöhessen egy referenciaintézmény. Ha egyszer sikerül is elérni, akkor első körben biztosan csak alacsony rizikójú szüléseseket vezetnének, kísérnének, hogy a társadalom megnyugodjon, nem történik ott semmi rossz. Véleménye szerint az államnak is megérné, hogy ha sikerülne létrehozni a helyet, mert felmérései alapján, akár sok millió forintot is megspórolhatnának, ha csökkenne a fölöslegesen elvégzett császárokat száma.

Dr. Bálint Balázs szerint még több kérdés nyitott a témában:

·         Hol helyezkedjen el az intézmény? Három lehetséges megoldást lát: egy kórházban önálló osztályként, vagy egy szülészeti osztály egy részét leválasztva. A legfőbb probléma a leválasztással, hogy nem oldanák meg a megfelelően szétválasztott működést. A harmadik lehetőség egy kórházon belüli születésház lehetne.
 

·         Jogi térén is sok engedélyezési kérdés van még, ami problémát tud okozni. Sajnos a mostani modell nem követhető, nem betartható – teszi hozzá. Fontos lenne, hogy bevezessék az ambuláns szülést. Dr. Bálint Balázs példaként említette, hogy császármetszéssel 2 napig kötelező bent maradni a kórházban, akkor fizeti ki az összeget csak az OEP, hüvelyi szülésnél ez 3 nap. Ambuláns szülésnél, pedig ha akar, aznap hazamehetne, és így is fizetne az OEP.
 

·         A bábák kérdését is meg kell oldani, mert jelenleg nem kísérhetnek egyedül egy szülést, muszáj az orvosnak ott lennie, mert az ő felelőssége a folyamat biztosítása, az orvosok pedig félnek a pertől. Ez több országban van így, tette hozzá a szakértő. Magyarországon viszont szerencsére július egytől segíthetnek a várandóság ideje alatt.
 

·         A legfőbb kérdésnek az újszülöttek korai hazaküldését nevezte. Magyarországon a gyermek-háziorvosok ahhoz vannak hozzászokva, hogy három napos koruk után érkeznek hozzájuk a babák. Ennek az áthidalását Dr. Bálint Balázs abban látja, hogy több gyermekorvosra lenne szükség országszerte, illetve továbbképzésekkel lehetne segíteni a helyzeten.

Dr. Bálint Balázs szerint sok még a tisztázatlan kérdés, viszont ha ezeket sikerülne megoldani, akkor egy tökéletes természetes szülés központja jöhetne létre hazánkban.

A hálapénz a rossz ellátás oka?

A kérdést egy kisebb összetűzés követte, mert Nováki Rita perinatális szaktanácsadó szerint az orvos gondolkodásmódját nem a pénz fogja megváltoztatni. Dr. Bálint Sándor ebben is éles véleményt képviselt és csak annyit kérdezett: „Külföldön minimum kétszeresét keresik az itthoni pénznek. Ha nincs hálapénz, hány orvos marad itthon?”

„Az anya tud szülni, a gyermek meg tud születni.”

A kerekasztal beszélgetésen – amelyet portálunk szerkesztői vezettek – a hangsúly a lelkiségen volt. Dr. Hrabovszky Cecília háromgyermekes édesanya saját történetét mesélte el. Első gyermekénél az orvos azt tanácsolta neki, hogy császárral szüljön, mert lelassult a szülés és valószínűleg nem fér ki a baba. Ez hatalmas törést okozott a lelkében, mert természetes szülésre készült, így úgy gondolta csődöt mondott anyaként és nőként. Második gyerekénél orvost váltott és természetes úton szülte meg három kiló feletti gyermekét, aki bár sokkal nagyobb volt, mint az első, gond nélkül jött a világra.

Kondor Katalin az Országos Bábaszövetség elnökségi tagja elmondta, az anya tud szülni, a gyermek meg tud születni. Véleménye szerint egy szülő nőnek nincs másra szüksége, mint biztatásra és arra, hogy a szülése pozitív élményként maradjon meg az emlékeiben.

Dr. Bálint Balázs szerint ne hagyjuk, hogy rossz érzést keltsen, ha valami mégsem úgy történik a szülés közben, mint azt elterveztük. A lelki kapocsban anya és gyermeke között később minden feloldható.

Aki lemaradt a konferenciáról az se csüggedjen, az egész előadás hamarosan megnézhető lesz a családháló.hu youtube-csatornáján. 

(Fotók: családháló.hu – Ancsin Gábor)