Több nőt a tudományos életbe!

A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nők a Tudományban Egyesület által közösen szervezett kerekasztal beszélgetésnek elsősorban akutatói életpálya fejlesztési lehetőségei és az utánpótlás biztosításának lehetőségei volt a központi témája. A meghívott vendégek elsősorban arra koncentráltak, miképp ösztönözhetőek a fiatalok, kiemelten a lányok a kutatói karrier választására.

Az elmúlt években nemcsak a tudásáramlás gyorsult fel, de következményeképpen egyre élesebbé vált a tehetségekért folyó verseny is – hívta fel a figyelmet nyitó felszólalásában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, a program házigazdája. Mint folytatta, éppen ezért az Európai Unió célja, hogy 2020-ra a jelenlegi kutatói létszám uniós szinten további egymillióval nőjön, ami többek között a női tudósok foglalkoztatását segítő programokkal kívánják elérni. Kitért arra is, hogy Magyarországon ezt az arányt 37 ezerről 52 ezerre kívánják emelni. A politikus elismerte, komoly a lemaradása hazánknak ezen a területen, és mindezt alátámasztva elárulta, hogy míg a felsőoktatásban részt vevő tanulók 54 százaléka nő, addig a phd. fokozatot elérőké már csak 45 százalék. Nem jobb a helyzet oktatói szinten sem: a docensek mintegy harmada, az egyetemi tanároknál azonban már mindössze ötöde tartozik a gyengébbik nemhez, az akadémikusoknál pedig az elmúlt évek változásai ellenére is mindössze 4,4 százalék az arányuk.

Nőknek, nőktől

Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke, a kerekasztal beszélgetés moderátora elsőként arra volt kíváncsi, hogy miért is van szükség több nőre a kutatás-fejlesztés és innováció területén. A kerekasztal résztvevői elsősorban gazdasági érvekkel reagáltak a felvetésre. prof. Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese szerint a felsőoktatást elvégző, azonban pályaelhagyó nők komoly veszteséget okoznak az államnak, hiszen a tanulmányaikba fektetett adóforintok így nem térülnek meg. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem rektori tanácsadója pedig arra hívta fel a figyelmet: egyre több mindent fejlesztünk a nők számára, ezért részvételük a folyamatban elengedhetetlen.

A NIH megbízott elnöke kitért arra is, hogy egy-egy ötlet alapvetően kevés a változáshoz, példaként a villamosmérnöki kart hozta fel, ahol évtizedek óta tart a ”férfiuralom”. Korányi László arra volt kíváncsi, vajon hol kell elkezdeni a változást, ha ilyen téren is áttörést szeretnénk elérni? Oktatás, oktatás, oktatás – foglalható össze a kerekasztal beszélgetés résztvevőinek véleménye. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke szerint rendkívül fontos megmutatni a fiataloknak, mi zajlik a kutatói munkahelyeken, hogy személyes benyomások alapján döntsenek felsőfokú tanulmányaik irányáról. Mint fogalmazott, az egyesület éppen ezért szervezi április 24-én a Lányok napját, melynek célja a középiskolás lányok motivációja a tudományos életpálya és a kutatói, mérnöki karrier felé. “Versenyképes tudást szerezhetnek, és olyan pályát választhatnak, ahol biztosítva van karrierjük” – érvelt a pályaválasztás mellett Groó. Kondorosi Éva, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet igazgatója ugyanakkor leszögezte: Magyarországon még gyerekcipőben jár a karrierépítés, az oktatás felhígult, ezért elsősorban célzott szakképzésre lenne szükség. Mint folytatta, az is visszatartja a lányokat, hogy a társadalom sokszor leszólja az otthon maradó férfit és a karrierjét építő nőt egyaránt, mivel nincs hagyománya ennek a modellnek.

Összefogás a nőkért

Arra a felvetésre, vajon milyen segítségre lenne szükségük a nőknek az előrelépéshez, Szepessy Edit kutatóorvos, a Belgiumi Magyar Tudósklub alapító tagja a részmunkaidő és a távmunka lehetőségét, valamint a rugalmas munkaidő-beosztást nevezte meg. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért szerveződés alelnöke szerint olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, amelyek mellett a gyermekvállalásról sem kell lemondaniuk. Példaként említette a munkahelyhez közeli óvodák, bölcsődék igénybevételét és a gyes megosztását anya és apa között.

A kerekasztal-beszélgetésen aláírták a Nők a Tudományban Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal együttműködési megállapodását is, amelyben rögzítették, hogy a 2014-2020 közötti időszakban együttműködnek olyan társadalmi innovációs folyamatok elindításában és előre vitelében, amelyek segítik a nők esélyegyenlőségének megvalósulását a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is.