Transzpisi és gendervécé

Amerikában az elmúlt hónapokban az elnökválasztás mellett a nyilvános wc-k kapták a legnagyobb figyelmet. Pontosabban: a transzgender wc-k, amikben azok az emberek végzik a dolgukat, akik nem olyan neműnek érzik magukat, mint amilyennek születtek.  A helyzet olyan feszült, hogy az ügy a Legfelsőbb Bíróságra is eljutott.  

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
amerika
2016. július 25. Gyarmati Orsolya

Amerikában az elmúlt hónapokban az elnökválasztás mellett a nyilvános wc-k kapták a legnagyobb figyelmet. Pontosabban: a transzgender wc-k, amikben azok az emberek végzik a dolgukat, akik nem olyan neműnek érzik magukat, mint amilyennek születtek.  A helyzet olyan feszült, hogy az ügy a Legfelsőbb Bíróságra is eljutott.


Amint azt korábban megírtuk, Obama szó szerint megzsarolta az iskolákat: ha nem viselkednek nyitottan és elfogadóan a transznemű gyerekekkel, és nem biztosítják számukra a transzgender vécéket, megvonja tőlük a pénzügyi támogatást. Sok iskola engedelmeskedett, ám tizenegy állam összefogott, és beperelte az amerikai kormányt, mondván, amit velük csinálnak, az egy „masszív társadalmi kísérlet”, aminek nem kívánnak részesei lenni.

Oklahoma Obama reakciójára válaszul közölte: helyi szinten törvényt nyújtanak be, hogy a vallásos tanulók, akiknek világnézetét és értékrendjét sérti a transzneműeknek fenntartott wc, járhassanak külön mellékhelyiségbe. Texas azt mondta: inkább büntetést fizet, mint hogy engedjen. A 11 rezisztens állam természetesen kiverte a biztosítékot az egyenlő jogokat hirdető liberálisok között. Mara Keisling, a Transzgender Egyenlőség Nemzeti Központja elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a per szomorú példája az adófizetők pénzének elvesztegetésének, valamint a szükségtelen félelemkeltésnek”, hiszen több ezer iskola fejet hajtott a kormányzati direktíva előtt, ami bizonyítja a törekvés „sikerességét” és „praktikusságát”.  „Míg az államok a kormánnyal pereskednek, a valódi célpontok azok a sérülékeny emberek, akik semmi mást nem szeretnének, csak annyit, hogy életüket diszkriminációmentesen élhessék”,  mondta James Esseks, az LGBT –mozgalom egyik jogi csoportjának vezetője .

A transzgender mosdó témával párhuzamosan megjelent az a megalapozott félelem, hogy ahol nem áll rendelkezésre ilyen mellékhelyiség, ott innentől kezdve –lévén a transzneműeket támogatni kell bármi áron – egy férfi bármikor bemehet a női mosdóba, elég annyival indokolnia tettét, hogy ő „másnak” érzi magát. Ezzel viszont az erőszaktevők tulajdonképpen zöld utat és szabad belépést kaptak a női vécékbe, hiszen ki az, aki meg meri kérdőjelezni, hogy tisztességes szándékkal (értsd: dolgukat végezni) térnek be a „rossz” ajtón (ami most már nem rossz, hanem igényüknek megfelelő), nem pedig azért,  mert  esetleg valami rosszban sántikálnak, mondjuk zaklatni akarják a mosdóban tartózkodó nőket, lányokat?

Az utóbbi időben meg is jelent jó pár ezt a félelmet sajnálatosan alátámasztó történet zaklatásokról, sőt, nemi erőszakról. Ám ettől nem változott meg semmi. A legfrissebb ezzel kapcsolatos hír, hogy pár napja a Macy’s áruház egyik biztonsági őrét azért rúgták ki, mert a női mosdóban egy férfi tartózkodott, akinek jelenléte meglehetősen zavarta a bent lévő nőket, akik szóltak Javier Chaveznek, a biztonsági őrnek, hogy oldja meg a problémát. Nos, az eset úgy végződött,hogy Chavezt kirúgták diszkriminációért, a férfitől pedig, aki egyszerűen arra hivatkozott, hogy ő valójában nő, elnézést kértek, és megnyugtatták: bármelyik mosdót használhatja, mikor milyen napja van, tessék, csak tessék. Chavez  egyébként nem tudta,hogy az áruháznak mi az álláspontja a transzneműekkel kapcsolatban, ám kirúgása után azt mondta, hogy ő bizony akkor sem hagyta volna annyiban a dolgot, ha tudatában van annak, hogy egy férfi bármikor besétálhat a női mosdóba, mivel ezt sem vallása, sem értékrendje nem tűri.

A kérdés csak az, hogy hosszú távon hová vezet mindez, és vajon hány aberrált fog erőszakot elkövetni a női mosdóban nőként tartózkodó nőkön, mire valakinek leesik, hogy ez így nincs rendjén? Mert a másságot elfogadni egy dolog. Az viszont, hogy mindez éppen a saját nemüknek megfelelően érző, gondolkodó és viselkedő tömegeket diszkriminálja, az egy másik. És ez nagyon de nagyon nincs rendjén.