Tudja, milyen bizarr összetevők lapulnak az ételekben?
Érdekes tanulmány hívja fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy milyen bizarr összetevők bújnak meg bizonyos élelmiszerekben és kozmetikumokban. Következzenek azok a fura alapanyagok, amik az egészségre ugyan ártalmatlanok, de lehet, hogy némelyik undorfaktora önnél is kicsapja a biztosítékot.
Emberi haj a kenyérben?
Az L-cisztein (E920) a tésztákat rugalmasabbá és könnyen gyúrhatóvá teszi, emellett javítja gázmegtartó képességüket, így a péksütemény sokáig megtartja levegős állagát, valamint erősíti a savanykás élelmiszerek ízét, így sokszor alkalmazzák az aromák ízének kikerekítésére. Ez eddig jól hangzik, nem? Na, akkor elmondjuk, hogyan állítják elő: a ciszteint sósav segítségével keratinban gazdag szövetekből, például emberi hajból, állati szőrből vagy tollból nyerik ki. Genetikailag módosított mikroorganizmusok alkalmazása is lehetséges – írja a Tudatos Vásárló.
Lehet, hogy ezentúl kerülni fog mindent, ami vaníliás
Sokak kedvence, a vaníliafagylalt olyan egyszerű alapanyagokból készül, mint a tejszín, a tojássárgája, a cukor és a vaníliarúd. De azt tudta, hogy ebbe a keverékbe még egy természetes vaníliaaroma, a hódok szagmirigyeinek, vajszerű, narancsos-barnás váladéka, vagyis annak származéka is kerülhet? Bizony, a hódok végbélnyílása mellett elhelyezkedő zsákszerű szervekből származó anyag nemcsak az állat saját területének megjelölésére szolgál, már nyolcvan éve használja azt az élelmiszer- és a parfümipar is, az összetevőt azonban leginkább castoreum vagy természetes aromák néven találja meg a termékek csomagolásán. Azért persze nem eszik olyan forrón a kását, mivel szakértők szerint van ennél olcsóbb és könnyebb módja is az ételízesítésnek, így valószínűleg nem minden vaníliás termékben található a váladékból.
Tetűtől lesz vörös a rúzs vagy rózsaszín a joghurt
Azt is feltárták, hogy egyes vörös színű kozmetikumok, például a rúzsok színe annak eredménye, hogy az összezúzott bogarak vérét ammóniával forralják fel. A piros és rózsaszín árnyalatú termékeket gyakran kárminnal, vagyis a bíbortetű nőstény egyedeinek összezúzott szerveinek és testének felhasználásával színezik. A rovarok szárítása során keletkezik a természetes ételszínezékek vörös árnyalata is, amit az összetevők listáján sokkal barátságosabban hangzó kármin vagy carmines néven tüntetnek fel. (Mivel egyes jelentések szerint ez az összetevő súlyos allergiás reakciókat – többek között anafilaxiás sokkot – is kiválthat, ma már kötelező jelezni azt a termékek címkéjén.)
A folytatást ITT találod!
