Túl sokat költ ajándékra? Tudjuk, miért

Vásárlási döntéseink 95 százaléka a tudattalanunkban születik.” – állítja Gerald Zaltman harvardi professzor, a How Customers Think: Essential Insights into the Mind of the Market című könyv szerzője. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig, mindent meggondolatlanul, impulzívan vásárolunk, csak annyit, hogy a döntéseinkben számos olyan tényezőnek is szerepe van, amiről fogalmunk sincs. Ez pedig baj.

Különösen baj ilyenkor, karácsony előtt, amikor nem szükségből, hobbiból vásárolunk, hanem azért, mert a legtöbb ember életében ez az elvárt, a normális, a megszokott viselkedés. Számunkra nincs más út: fogyasztani kell, de az nagyon nem mindegy hogyan csináljuk. Ahhoz, hogy képesek legyünk kontrollt gyakorolni, nem túlvásárolni magunkat, nem felesleges hülyeségekre költeni a pénzüket érdemes képben lenni azzal, hogy milyen dolgok befolyásolnak minket vásárlás közben. Ha ugyanis már tudjuk, észrevesszük, számolunk bizonyos tényezőkkel, azok rögtön tudatosabbá, így részben kontrollálhatóbbá, befolyásolhatóbbá válnak.

Adottságok, amikkel a boltba lépünk

Hogy zajlott önöknél a karácsony gyerekkorában? Mennyire volt fontos, központi szerepe az ajándéknak? Mennyire volt pénzük ajándékra? Egyáltalán az ajándékozás, a tárgyak úgy általában mennyire voltak a szeretet kifejezésének eszközei? 

Az, hogy ezekre a kérdésekre hogyan válaszol már alapból meghatározza az ünnepi vásárláshoz való hozzáállását. A gyerekkorunkban tanult minták nemcsak a látható szinten befolyásolják a viselkedésünket, nemcsak arról van szó, hogy azért kötünk át mindig, mindent piros szalaggal, mert a mama is ezt csinálta, hanem ezeknek a cselekvéseknek a szimbolikáját tanuljuk meg, ezek belénk ivódnak, és felnőttként a karácsonyra készülődve is ezek aktivizálódnak. Ha szüleink a szeretetüket, a bűntudatukat, a gondoskodásukat, a jutalmat mind tárgyakban, ajándékokban fejezték ki, akkor nagy eséllyel mi is ezekkel kommunikáljuk érzéseinket. Ezzel az attitűddel például az ember hajlamosabb feleslegesen sok vagy nagy, túlzó ajándékokat venni. Így van ez akkor is, ha gyerekként vágyott az ajándékokra, de nem kapta meg őket, és ha felnőttként megteheti, hát kompenzál. Kompenzálja a benne élő kisgyereket. Ezen a két kiragadott példán túl a gyerekkorunk és a szülőkkel való viszonyunk még számos módon meghatározhatja fogyasztási szokásainkat, nyilván mindenkinél máshogy, egyedien, de a lényeg, hogy a boltba lépve az egészen korai életünk is ott ül a nyakunkon.

Ahogy ott van a jelenünk is, nyilván, hogy milyen emberek vagyunk, mennyire racionálisak, megfontoltak, kontrolláltak, mennyire impulzívak. Ott van, hogy mennyire szeretünk szerezni, mennyire dolgozik bennünk ilyenkor a dopamin nevű jutalmazóhormon, ami folyton az újdonságok felé lök minket, mennyire vagyunk rá érzékenyek. Ott van az is, milyen a pénzhez való viszonyunk, mennyire tanultunk meg az életünk során gazdálkodni, bánni vele, mennyire tudunk vele előre tervezni. Meg egyáltalán: milyen kialakult, berögzült vásárlási szokásaink vannak, és mennyit nézünk tévét. Minél többet tévézünk ugyanis, annál materiálisabbak az értékeink, valószínűleg a reklámok sugallta valóság miatt, amiben a a boldog és sikeres emberek gazdagok, szép cuccaik vannak, és persze ők maguk is szépek. Ezek az értékek szintén a túlzott fogyasztás irányába lökdösnek. Végül pedig ott van a hangulatunk, ott vannak az érzéseink, a vágyaink. Ezek egy része szintén a plázán kívülről érkezik, de az, hogy odabent a boltban mi fogad bennünket sokban befolyásolja is ezeket.

Az érzékeink mindent megcsavarnak

Az a környezet, amiben vásárolunk a bolt berendezése, a színe, szaga, a tárgyak tapintása, a körülöttünk lévő emberek mind befolyásolják hangulatunkat, vásárlási vágyunkat, hajlandóságunkat. Ráadásul ezt észre sem vesszük. 

A szín, ami agresszívvé tesz

A pszichológusok már régóta tudják, hogy a körülöttünk lévő színek hatással vannak arra, mennyit is költünk egy adott helyen. Kiderült például, hogy a pirosba bújt pincérnők több borravalót kapnak a férfiaktól (nyilván jobban buknak is rájuk), vagy, hogy az eBayen a piros hatására keményebben licitálunk. A piros szín növeli az izgalmat, az agressziót, és ezzel intenzívebb fogyasztásra is ösztönözhet. Karácsony táján pedig pirosból bőven elég akad az üzletekben. És miből még? Zöldből, nyilván. A zöld az optimizmus színe, ami a fejünkben a szerencséhez, gazdagsághoz kötődik. Nyilván ez az asszociáció sem fogja vissza a fogyasztást.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!