Újra az erkölcs kerekedhet felül

Újra úgy tekintenek a döntéshozók családra, mint a társadalom alapvető, természetes egységére. Schanda Balázs szerint legalábbis ez is kiderül a következő év elején hatályba lépő új Alaptörvényből. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánját többek között arról kérdeztük, milyen jogszabályok megjelenésének örülne az alkotmányhoz készülő sarkalatos törvényben.

– Üzenetértékű, hogy a jövő év elején hatályba lépő alaptörvény mondhatni kiemelt helyen foglalkozik a családok helyzetével.

– Tény és való, hogy az alaptörvény a családokat több helyen említi, azaz úgy tűnik, hogy a döntéshozók ezúttal úgy tekintenek a családra, mint a társadalom alapvető, természetes egységére, alapsejtjére. Hivatkozik a családra a preambulum, rögzíti az Alaptörvény, hogy Magyarország védi a családot, és előkerül nagyon érdekes módon a közteherviseléssel kapcsolatos részben is. Ez új elem, hiszen az Alaptörvény úgy rendelkezik: a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az a gyermeknevelés kiadásait figyelembe vegye. Azaz úgy tűnik, hogy valamiféle családi adórendszer vagy családi adókedvezményt fenn kell tartani. Ezt nem bízta a sarkalatos törvényre az alkotmányozó, hanem maga az Alaptörvény rögzíti. A családnak viszont nincsen pontos definíciója az alkotmányban, azaz míg a házasság egy jogintézmény, amit a családjogi törvény meghatároz, a család nem jogi fogalom, jelentését a közfelfogás határozza meg.

– Az alkotmány első, decemberi tervezete még sok kérdésben sarkosabban fogalmazott, mennyiben tekinthető visszalépésnek az elfogadott szöveg?

– Éppen a házasság és a család fogalma kapcsán megjegyzendő: az alaptörvény másképp fogalmaz mint a decemberben megismert koncepció. Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság koncepciója ugyanis kifejezetten a házasságra épülő családot részesítette alkotmányos védelemben. A végül elfogadott szöveg ezzel szemben a házasságot és a családot két különböző „intézményként” kezeli, vagyis család nem csak házasságra épülhet. Márpedig, ha az alkotmányozó eltért az eredetileg megfogalmazott tervtől, akkor annak nyilván oka van.

– Mi lehet ez az ok?

– Feltehetően az, hogy nemcsak a hagyományos értelemben vett családot akarja védelemben részesíteni, hanem a tágabb, szociológiai értelemben vett családot is. Nézőpont kérdése, hogy ez visszalépés-e vagy sem, személy szerint nekem a decemberi megfogalmazás tartalmasabbnak tűnt. Az Alaptörvény házasságra és családra vonatkozó részébe ugyanakkor bekerült egy érdekes új elem, mégpedig az, hogy Magyarország a családot, „mint a nemzet fennmaradásának alapját” védi. Ebből az tűnik ki, hogy az alkotmányozó a családra alapvetően, mint egy a reprodukció szempontjából fontos egységre tekint. Az Alaptörvény ugyanezen cikke azt is kimondja: „Magyarország támogatja a gyermekvállalást.” Ugyanakkor nem utal arra, hogy kifejezetten a házaspárok gyermekvállalását támogatná, amiből az következik, hogy figyelemmel van a gyermeküket egyedül nevelőkre is. Feltehetjük a kérdést, hogy ez jelenti-e a mesterséges megtermékenyítés támogatását, de talán e kérdés az Alaptörvény alapján közvetlenül már nem válaszolható meg.

– Van-e az alaptörvényben olyan újdonság, ami mellett nem lehet elmenni?

– Az Alaptörvény egy keret, melynek tartalmát további törvények, és persze a gyakorlat tölti majd ki. Vitán felül kézzelfogható és lényeges újdonság, hogy a közteherviselés összefüggésében megjelenik a gyermeknevelés fogalma, ez fontos előrelépés. E sorok mögött egy olyan emberkép, társadalomkép van, mely egyértelműen erkölcsi értékekre épít, azaz össze akarja kapcsolni újra az erkölcsöt és a jogot. Sokszor hallhattuk ugye az elmúlt években: „lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű…” Ezt a szemléletet egyértelműen meg szeretné haladni az új Alaptörvény. Bekerültek olyan erkölcsi parancsok is, mint például a nagykorú gyermekek kötelezettsége arra, hogy gondját viseljék szüleiknek. Ez szerepelt eddig is a családjogi törvényben, de az, hogy bekerült az alaptörvénybe, jelentőségteljes.

– Az alaptörvényben foglaltak ezzel együtt nem konkrétak, Ön mit tartana fontosnak belevenni a készülő sarkalatos törvénybe? Nem túlzás ezeket mind kétharmadossá tenni?

– Az alaptörvény nem is lehet túl konkrét, részleteket mindenképpen a sarkalatos törvény vonatkozó részéből fogunk megtudni. Korábban már folyt arról vita, hogy egy kétharmadhoz kötött törvény tartalmi vagy formai kérdés-e, azaz egy adott törvényre utal az alkotmány, és annak lényegtelen elemei is minősített többséget követelnek, vagy minden, az adott kérdéssel kapcsolatos fontos kérdés igényli a minősített többséget, akkor is, ha különböző jogszabályokban jelenik meg. E kérdésben végül az lett az Alkotmánybíróság álláspontja, hogy ez egy formai követelmény, azaz egy olyan törvény kell, hogy legyen, ami a kétharmados rendelkezést végrehajtja. Vagyis: nem lehet azt mondani, hogy minden ami a családokat érinti, az sarkalatos, hanem kell születnie egy sarkalatos törvénynek, ami a családok védelmét szolgálja. Ettől még persze a családot rengeteg egyéb dolog érinti, a polgári törvénykönyvtől az adózási kérdésekig ezt hosszan lehetne sorolni.

– Nincsenek pletykák arról, hogy mi szerepelhet a sarkalatos törvényben?

– Hogy mi fog szerepelni benne, arról még nem sokat hallhattunk. Úgy tűnik, hogy az adóztatáson túl a nyugdíjrendszernek a családcentrikus átalakítása is felmerült. Belekerülhetnek bizonyos ellátási formák – pl. iskoláztatási támogatás -, bele lehet írni, hogy a gyermeknevelést a nyugdíjrendszer miképpen ismerje el. Az is kérdés milyen kérdések és milyen mélyen, részletesen kerülnek be a törvénybe. Meggyőződésem, hogy nem csak anyagi kérdésekre kell gondolni.

– Európában mennyire jellemző, hogy törvényben védik a családokat?

– Sok helyen előfordul, természetesen a jogi megoldások változatosak. Mindenesetre az adórendszernek a házasságot illetve a családot elismerő volta nem magyar találmány, a családi adórendszer Európa-szerte elég általános gyakorlat akkor is, ha a részletekben vannak eltérések. Azt az alaptörvényben is megjelenő alapvetést, hogy az eltartottak számát figyelembe kell venni az adóztatásnál, történetesen a német alkotmánybíróság dolgozta ki jó néhány éve.