Üres osztálytermek – kampány az életért

Évről évre kevesebb kisgyerek iratkozik be az általános iskolába. A létszámok sokszor olyan alacsonyak, hogy nem lehet osztályt indítani, így sok intézményt bezárnak, összevonnak más iskolákkal. Videókampányunk ma értük szól.

Az elmúlt 30 évben 737 ezer embernyi volt a népességfogyás Magyarországon. A változás 1956 után kezdődött, amikor ugyan még dúlt a Ratkó-korszak, viszont feloldották az abortusztilalat és eltörölték a gyermektelenségi adót. A természetes szaporodás mértéke 1954 és 1962 között drasztikusan csökkent: 12 százalékról 2,1 százalékra esett vissza. A 60-as években az NDK mellett hazánkban született a legkevesebb gyerek az egész világon, aminek egyik fő oka az ’56 utáni hatalmas mértékű kivándorlási hullám volt, valamint a terhességmegszakítások elképesztő aránya, amely 1960 és 73 között meghaladta az élveszületésekét.

A 70-es évek elejétől némileg javult a helyzet: az állami lakásépítések, a gyes bevezetése hozzájárult némi népességnövekedéshez. A 70-es évek közepe-vége felé a Ratkó-korszakban születettek maguk is szülőkké váltak, s ezzel párhuzamosan szigorították a terhességmegszakítás szabályait is. A helyzet azonban csak rövid ideig volt jobb, és ez a „jobb” is csak azt jelentette, hogy a termékenységi arány elérte a népesség középtávú fenntartásához szükséges születésszámot, ami azt jelentette, hogy egy szülőpárra 2,1 gyerek jutott.

Aztán 1977 után újabb lejtmenet indult, s ezt a folyamatot azóta sem sikerült igazán megállítani. A halálozások száma évek óta meghaladja a születésekét, így a 80-as évek elejére megindult a népesség fogyása. 2010 augusztusára a magyar lakosság száma már nem érte el a tízmilliót.

Az Európai Unió átlag élveszületési aránya 9,9. Magyarország nem áll rosszul: ezer lakosra 9,5 élveszületés jut, ám ez még mindig nagyon kevés a népességfogyás megállításához. Ezzel párhuzamosan ráadásul aggasztó, hogy a halálozási rátánk a harmadik legmagasabb Kelet-Közép –Európában.

Arról, hogy az alacsony születésszámnak mi az oka, már sokat írtunk: a szingliség, mint létforma, az elhúzódó tanulási és karrierépítési időszak, a késői gyerekvállalás, a csökkenő gyermekvállalási kedv, és még sorolhatnánk. A kormány intézkedései, a gyed extra, a csok, a diplomás gyed, a gyermekbarát munkahelyek, a bölcsődei ellátás kiterjesztése ugyan jelentősen hozzájárultak a negatív folyamatok mérsékléséhez, ám még mindig messze vagyunk az elérendő céltól: hogy a népességfogyás megálljon, és több gyerek szülessen, mint ahány ember meghal Magyarországon.

Videókampányunk utolsó darabja a macedón példán keresztül nekünk is üzen: a mi felelősségünk, ha annyira kevés gyerek születik, hogy egyszer csak eljön a pillanat, amikor már senki nem tudja eltartani gyorsan öregedő társadalmunkat!