Vagy beruházunk a gyermekekbe most, vagy hagyjuk meghalni őket

A jelenlegi trendek alapján 2030-ban 69 millió gyermek halhat meg öt éves kora előtt olyan okokból, amelyeket megakadályozhattunk volna és 167 millió gyermek él szegénységben – hacsak a világ különös hangsúlyt nem fektet a leghátrányosabb helyzetben lévő gyermekekre.

Az UNICEF Világ gyermekeinek helyzete (SOWC 2016) idei jelentése arról fest elkeserítő képet, mi vár a legszegényebb gyermekekre, ha a kormányok, vállaltok, nemzetközi szervezetek nem tesznek erőfeszítéseket arra, hogy a szükségleteiket azonosítsák, és azokra reagáljanak.

„Nemcsak a gyermekek százmilliónak jövőjére van hatással, ha megtagadjuk tőlük az egyenlő életesélyeket – azzal, hogy hagyjuk a generációkon átívelő hátrányokat egyre erősebbé válni, az egyes társadalmak is veszélynek vannak kitéve.” – mondta el az UNICEF igazgatója, Anthony Lake. „Van választásunk: Vagy beruházunk a gyermekekbe most, vagy hagyjuk, hogy a világ még egyenlőtlenebbé és megosztottá váljon.”

A jelentés megjegyzi, hogy a gyermekek életének megmentésében, az iskoláztatásban és a szegénység csökkentésében jelentős fejlődést értünk el. Globálisan az öt év alatti gyermekhalandóság javult 1990 óta, több fiú és lány jár iskolába és az extrém szegénységben élők aránya is világszerte csökkent a kilencvenes évek óta. A legszegényebb gyermekek mégis kétszer akkora eséllyel halnak meg az öt éves koruk előtt, mint a gazdag családból származó társaik.

A jelentés három területre koncentrál, illetve fogalmaz meg javaslatokat: a gyermekek egészségére, az oktatásra, illetve a gyermekszegénységre, a világ fejlődő és fejlett országaiban. Az itt bemutatott adatok bizonyítékul szolgálnak arra, hogy rövid és hosszútávon is az jelenthet pozitív fejlődést, ha a legrosszabb helyzetben lévő gyermekeket helyezzük a középpontba. Minél több adat és információ áll rendelkezésünkre a legsebezhetőbb gyermekekről, minél integráltabb megoldásokat keresünk a kihívásokra, amelyekkel a gyermekek szembesülnek, minél innovatívabb módokat találunk a problémák azonosítására, minél méltányosabb a beruházás, annál egyenlőbbé tehetjük a „gyermekek játszóterét”, vagyis azt a társadalmakat, amelyben élnek.