Valóságból mesevilágba – miben segít egy jó mese?
Hamm, bekaplak! – kiáltotta nagymamám, mikor még kislány voltam és a Piroska és a Farkast olvasta fel nekem. Persze én azonnal hátradőltem, ő pedig imitálva a harapásokat hangos kacagásban törtünk ki. Egyet leszögezhetünk: a mesélés, ha jól csináljuk, maradandó, boldog élmény marad egy kisgyermek számára.
Hamm, bekaplak! – kiáltotta nagymamám, mikor még kislány voltam és a Piroska és a Farkast olvasta fel nekem. Persze én azonnal hátradőltem, ő pedig imitálva a harapásokat hangos kacagásban törtünk ki. Egyet leszögezhetünk: a mesélés, ha jól csináljuk, maradandó, boldog élmény marad egy kisgyermek számára.
„Mese, mese, meskete, jer ide most ízibe!
Mesét mondok, rontom-bontom,
Boldog vagyok, nincsen gondom.
Elszállok, de visszatérek,
S megfogom a kis kezed,
Ott lakozom a szívedben,
Éldegélek majd veled.
Repülök a lelked egén, átölellek téged,
Mese vagyok, hozzád megyek,
Én leszek a vendéged.”
Természetesen nagyon fontos, hogy meséljünk különböző korú gyermekünknek, mert a mese segít a körülöttünk lévő világot megismerni. Régen ezek a történetek szájról-szájra terjedtek a felnőttek körében, hogy megismerkedjenek az őket körülölelő világgal, emberekkel. Szinte már legendák, és mítoszok voltak. Később ez az elbeszélés átterjedt a felnőttek és a kisgyermekek kapcsolatára, akik így mutatták meg milyen is az a környezet, amiben élnek. A mese szerepe azóta sem változott: feldolgozni felnőtt és gyermek számára egyaránt a világ eseményeit, traumáit.
Miben segít egy jó mese?
Rengeteg tanulmány szól arról, hogy milyen pozitív hatásai vannak annak, ha már kiskorban elkezdünk mesét olvasni, mondókákat mondani a gyerekünknek. Egy baba számára például nagyon megnyugtató a szülei hangja, ezért jót tesz neki, ha hosszabb ideig hallgatja a beszédet, persze ilyenkor még nem az a fontos, hogy csak mesét halljon, mert még úgysem érti, hogy miről beszélünk neki. Előre haladva a korban aztán mesék révén javul a szövegértése, elősegíthetjük a beszédfejlődést és gazdagabb szókincs lesz a birtokában, mint annak, akinek nem meséltek a szülei. De talán a történetek legnagyobb erénye mégis az, hogy javítja a környezettel való kapcsolatot, segít megérteni az élet történéseit, traumáit. A jó és rossz közti különbséget.
Mikor milyen könyvet olvassunk?
Embere válogatja, hogy ki mikor kezdi el a fantázia világába bevezetni a gyermekét, de többség már a pocakban elkezd mesélni, ha más nem, hogy ma éppen milyen volt anya napja. A baba egyéves kora felé, érdemes olyan könyveket mutatni, amiben nagy és színes rajzok vannak, és leginkább csak egy-egy szóval van jellemezve egy tárgy, így fejlesztve a beszédképességét. Fontos, hogy olyan mesekönyvet válaszunk ebben a korban, amiben egy oldal egy ilyen illusztrált kép van, mert ezzel nem terheljük túl.
Két-három éves kora felé jöhetnek a kicsit komplexebb történetek, de ilyenkor is nagyon fontos, hogy jól illusztrált könyveket válasszunk. Érdemes olvasni Bartos Erika Bogyó és Babóca, valamint Anna és Peti sorozatát, Marék Veronika Kippkopp és Boribon sorozatát, majd jöhetnek a Vakondos történetek.
Később áttérhetünk a kevesebb képet, több szöveget tartalmazó, hosszabb mesékre, mert négyéves kor körül már a gyerekek végig tudnak hallgatni egy hosszabb mesét is. Nagy kedvenc lehet például a Micimackó, Lázár Ervin, Benedek Elek és az Andersen mesék is.
A gyerekek öt-hat éves kora körül jöhetnek a tündérmesék, a fantázia és képzeltvilágába bevezetők és a népmesék. Fontos, hogy megtanulják ezekből a történetekből a jó és a rossz szerepét. A méltányos jutalmat vagy a büntetés fogalmát.
Ott van a sikerlisták élén….
A kisebbeknek nagy kedvence lehet Bartos Erika: Bogyó és Babóca rajzol, ami több könyvesboltban kiemelkedő helyet foglal el. A történet szerint: Döme bárányhimlős, ezért nem mehet el barátaival a bábszínházba. De Bogyó, Babóca és Pihe nem hagyja búslakodni a krumplibogarat. Eközben Vendel, a szarvasbogár Baltazárral, a méhecskével friss szamócáért indul az erdőbe. Útközben azonban alaposan összevesznek…
A kicsit idősebb korosztálynak szól Beck Andrea: A titoktündér. Beck Andrea, egy nagyon fontos problémával foglalkozik. Mi van, ha a gyerek önbizalomhiányos? Ha nem találja a helyét a világban? Ha pozitív megerősítésre van szüksége? Ez a könyv játék és mese, melyben észrevétlenül kap helyet a pozitív gondolkodásra való nevelés, az önbizalom fejlesztése és mindenekelőtt a vidám, gondtalan életszemlélet kialakítása és megtartása.
Kamasz, olvasni szerető fiatalok számára jelent meg idén, Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 4. kiadása. A történet olyan kérdésekre keres választ, ami egy tizenhat éves fejében fordul meg: mi érdekli valójában a fiúkat? A szoknya hossza? A kivasalt haj? A tökéletes smink? Esetleg a humorérzék vagy az érett gondolkodás? Netán az a megmagyarázhatatlan kisugárzás? Akármelyik is, mindenesetre úgy tűnik, a lányok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Akkor sem, ha túl sok szép mosolyú fiú van a láthatáron, és akkor sem, ha nincs belőlük egy se. Jó lenne néha kikapcsolni azokat a nyughatatlan pasi-csápokat, kár, hogy lehetetlen A Hűvösvölgyi suli ikrei persze továbbra is bízhatnak egymásban, így azt is megoldják, ha véletlenül két helyen kell lenniük egyszerre, egy időben.