Változó szél az EP-ben?
Február 4-én az Európai Parlament elfogadta az úgynevezett Lunacek-jelentést (a homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről) 394 igen, 176 nem szavazattal, 72 tartózkodás mellett. Eddig nem tapasztalt reakció előzte meg a szavazást: 200 ezer európai írta alá azt a petíciót, amelyben kérik az EP-képviselőket, utasítsák el a jelentést, míg civil szervezetek százai emelték fel hangjukat a szöveg vitathatatlan veszélyei miatt. Az Európai Parlament képviselőinek többsége mégis a jelentés mellett szavazott.
Február 4-én az Európai Parlament elfogadta az úgynevezett Lunacek-jelentést (a homofóbia, illetve a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni európai menetrendről) 394 igen, 176 nem szavazattal, 72 tartózkodás mellett. Eddig nem tapasztalt reakció előzte meg a szavazást: 200 ezer európai írta alá azt a petíciót, amelyben kérik az EP-képviselőket, utasítsák el a jelentést, míg civil szervezetek százai emelték fel hangjukat a szöveg vitathatatlan veszélyei miatt. Az Európai Parlament képviselőinek többsége mégis a jelentés mellett szavazott.
A Lunacek-jelentés ellen szóló érveket kimerítően bemutattuk. Állampolgárok tízezrei, számos civil szervezet, néhány EP képviselő (köztük Surján László, az EP alelnöke) fejezte ki aggodalmát, miszerint egy ilyen menetrend különleges jogokkal ruházza fel az LMBTI csoportot – és nem a mindenkit megillető emberi jogokról szól. Következésképp, egy bizonyos viselkedésmód, amely mindig is kisebbségben volt és lesz a társadalomban, minden szempontból különleges védelmet élvez majd. Mindez veszélybe sodorja a szólás-, lelkiismereti- és vallásszabadságot és szülői jogokat.
A fenti aggályok ellenére EP képviselőink nagy többsége úgy vélte, hogy egyetlen társadalmi csoport részére különleges jogi védelmet kérő jelentés segíti az egyenlő jogok alakulását Európában.
Lunacek képviselő asszony és szövetségesei ismételten hangsúlyozták, hogy a jelentés az LMBTI személyek egyenlőségét kívánja, nem pedig különleges jogok formálását. De egyetlen nyilatkozatukban sem tudták ezt bizonyítani, így az európai állampolgárok aggályaira sem sikerült kielégítő választ adniuk.
Változó valóság
Egészen mostanáig…
dokumentumok, javaslatok, jelentések és jogszabályok abban a hiszemben születtek az Európai Parlamentben, hogy a szavazópolgárok messze élnek – túlságosan távol vannak ahhoz, hogy felelősségre vonják az EP képviselőiket cselekedeteikért és döntéseikért, legfőképp a szexuális identitás és orientáció területein.
Az LMBTI-menetrend előterjesztői tisztában voltak azzal, hogy az EP-képviselők, akik mindeddig csendben bólogattak a szavazóik által egyébként elfogadhatatlannak tartott dokumentumokra, a jövőben is támogatják őket.
Eddig. Az Európát átjáró hatalmas mozgósítás a (nem kötelező érvényű) javaslatokkal szemben (mint például a Lunacek-jelentés) rávilágít az állampolgárok ébredésére. Megtanulták, hogy az EP képviselőktől elvárják, ami elvárható: képviseljék őket.
Az állampolgárok tudatossága elérte az Európai Parlamentet. Ne mondja meg a parlament, hogy mi jó nekünk, milyen az elfogadható gondolkodásmód, mit tanítsunk gyermekeinknek szexualitás és gender témakörökben. És Európa polgárai azt sem szeretnék, ha választott képviselőik – kifejezett kérésük ellenére – olyan javaslatokat szavaznának meg, amelyek romba döntik az egyenlőséget, demokráciát és emberi jogokat.
A most születő új valóságban az Estrela és Lunacek jelentésekhez hasonló határozatok, melyek a társadalom átformálását célozzák néhányak javára, és a többiek kárára, erőteljes állampolgári ellenállásba ütköznek. Egyben mély megosztottságot okoznak az Európai Parlamenten belül és a politikai csoportokban. Az Európai Néppárt például, amely az EP legnagyobb csoportja, a jelentés miatt kettészakadt. Az árnyékjelentés néppárti készítője, Roberta Metsola Ulrike Lunacek mellé állt és támogatta a jelentést szemben a csoport többségével. (A néppártiak több mint fele a jelentés ellen szavazott, és nagyjából fele szavazott a mindenki számára egyenlő emberi jogokat biztosító módosító javaslat mellett.)
Bár a Lunacek-jelentés megszavazása sokaknak csalódást okozott, mégis kiemelkedő jelentőségű mérföldkőhöz jutottunk: a közjó ellen irányuló, néhány EP-képviselő személyes érdekét szolgáló, számonkérést nem ismerő politika ideje lejárt.
Májusban az állampolgárok a szavazóurnákhoz járulnak. Kikre fognak szavazni az ilyen döntések fényében?
A Lunacek-szavazás eredménye (melyik képviselő hogyan szavazott) megtalálható az alábbi linken:
(Gördítsd le, és az „all member states” helyett válaszd Hungary-t!)
forrás: European Dignity Watch