Családháló

Kezdőoldal Háttér Van még mit tenni a bántalmazás és a nemi erőszak ellen

Van még mit tenni a bántalmazás és a nemi erőszak ellen

Az elmúlt évek eseményeinek fényében sajnos továbbra is szükség van azokra a kampányokra, amelyek minél szélesebb körben próbálják elérni a közgondolkodásban az olyan alapvetések tudatosítását, mint hogy nem szexelünk olyannal, aki nem egyezett ebbe bele; hogy nincs olyan, hogy valaki ,,kiprovokálta” a verést vagy a nemi erőszakot, vagy hogy nem hibáztatjuk az áldozatot azért, mert miniszoknyában ment el otthonról.

Írta: Gyarmati Orsolya,

Az elmúlt évek eseményeinek fényében sajnos továbbra is szükség van azokra a kampányokra, amelyek minél szélesebb körben próbálják elérni a közgondolkodásban az olyan alapvetések tudatosítását, mint hogy nem szexelünk olyannal, aki nem egyezett ebbe bele; hogy nincs olyan, hogy valaki ,,kiprovokálta” a verést vagy a nemi erőszakot, vagy hogy nem hibáztatjuk az áldozatot azért, mert miniszoknyában ment el otthonról.


Az elmúlt évben számos borzasztó történet látott napvilágot, legyen szó nemi erőszakról, vagy a párkapcsolati erőszak halálos végkimeneteléről. Gondoljunk csak a gólyatáboros erőszakokra, vagy a fiatal anyára, akinek bántalmazó férje a negyedikről dobta ki a közös gyermeküket. És akkor még szó sem esett azokról az esetekről, amelyeket az áldozatok titokban tartanak: nemhogy a rendőrségnek, de sokszor a saját szűk környezetüknek sem merték elmondani, mi történt velük. Nem véletlenül: a környezet, sőt gyakran a rendőrség reakciója is bagatellizáló, közömbös vagy kifejezetten áldozathibáztató. 

Hogy ez némiképp változzon, továbbra is szükség van tehát azokra a kampányokra, amelyek minél szélesebb körben próbálják elérni a közgondolkodásban az olyan alapvetések tudatosítását, mint hogy nem szexelünk olyannal, aki nem egyezett ebbe bele; hogy nincs olyan, hogy valaki ,,kiprovokálta” a verést vagy a nemi erőszakot, vagy hogy nem hibáztatjuk az áldozatot azért, mert miniszoknyában ment el otthonról. Tavaly készült is jópár okos és elgondolkodtató kampány a fenti témákban, a folytatásban, kiemelve néhány fontos topikot, mutatunk is belőlük párat.

A szerelem nevében?

A párkapcsolati erőszak előszobájának is hívják, amikor a kapcsolat korai szakaszában a bántalmazó elkezdi durván korlátozni, féltékenységével terrorizálni a párját. Az áldozat ezt a kisajátító féltékenységet ekkor még a szerelem jelének veszi, és csak amikor elfajulnak a dolgok látja át, hogy lényegében leépültek a társas kapcsolatai, és sok esetben gazdaságilag is függő viszonyba került a bántalmazótól. Szerelmesen valóban nehéz felismerni vagy elfogadni, hogy akit szeretünk, uralkodni akar rajtunk és megfoszt minket az önálló döntésektől és szabadságunktól, hisz még egy nem bántalmazó kapcsolatban is előfordul, hogy a felek észre sem veszik, de a megfelelni vágyásban szétforgácsolódik az az énjük, amiért állítólag a másik beléjük szeretett. Az áldozatok gyakran számolnak be arról, hogy a kezdeti ,, furcsa” viselkedést a ragaszkodásnak és a nagy szerelemnek tudták be, ami ellen ők maguk sem tettek semmit, mert azt gondolták, hogy az érzelmek lanyhulásával ez a túlzott féltékenység alább fog hagyni. Ezért is fontos, hogy az olyan kampányok, mint a OneLove.org #ThatsNotLove kisfimje felhívják a figyelmet a bántalmazó attitűd előjeleire, egyértelművé tegyék, hogy az ilyen magatartás nem elfogadható, és hogy ez a viselkedés rendszerint belépője a durvább lelki és fizikai terrornak.

Nem tehetsz róla!

2014 végén óriásit bukott a Baranya Megyei Rendőrség prevenciós videója, ami nettó áldozathibáztatás volt, már a kampány szlogenje szerint is, ami így szólt:   Tehetsz róla, tehetsz ellene . A kisfilm a nemzetközi kampányokkal ellentétben nem az elkövetőket vagy a potenciális elkövetőket szólította meg, sem a környezetet, hogy nyújtson segítséget, ha helyzet van, hanem az áldozatokat, akik a videó kitalálói szerint azzal, ha miniszoknyát húznak és többet isznak a kelleténél, sőt, akár még flörtölni is merészelnek, számíthatnak arra, hogy a viselkedésük/öltözködésük miatt valaki megerőszakolja őket. A videó nemcsak a nővédő szervezeteknél verte ki a biztosítékot, hanem úgy általánosságban közfelháborodást keltett, tekintve, hogy pont ezekben az időkben derült fény több,   gólyatáborban történt nemi erőszakra   is. A videó az áldozathibáztatáson túl abban sem segít, hogy a rendőrségi feljelentések szomorú statisztikája javuljon: Magyarországon ugyanis a megerőszakolt nők többsége nem tesz feljelentést, mert fél a meghurcoltatástól. A Baranya Megyei Rendőrség káros videójára hamarosan érkezett egy válaszvideó, amit a   Nem tehetsz róla, tehetsz ellene   Facebook csoport hozott össze baráti segítséggel, többek közt Csányi Sándor, Farkas Franciska és Janicsek Péter közreműködésével. A kisfilm az eredeti videók cselekményeit használja, csak nem az áldozatot hibáztatja, hanem a szűkebb-tágabb környezet felelősségvállalására hívja fel a figyelmet. Ebből a videóból nőtt ki a   #nemaznem   kampány további két videóval és egy instagram alapú felhívással, amihez több százan csatlakoztak.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Ünnepeljük-e a Valentin-napot?

Vannak olyan ünnepek, amikkel - valljuk be őszintén – nem tudunk mit kezdeni. Ilyen a február 14-i Bálint nap, amikor...

Close