Vida Ági Pozitív Gyermeknevelés Expót szervez

Vida Ágnesnek megint sikerült valami nagyon újat és nagyot szólót kitalálnia: ezúttal egy nagyszabású rendezvényt szervez a pozitív gyermeknevelés témája köré. Az ötletről, a megvalósításról és a lehetséges folytatásról készült vele ez az interjú.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2016. szeptember 30. Gyarmati Orsolya

Vida Ágnesnek megint sikerült valami nagyon újat és nagyot szólót kitalálnia: ezúttal egy nagyszabású rendezvényt szervez a pozitív gyermeknevelés témája köré. Az ötletről, a megvalósításról és a lehetséges folytatásról készült vele ez az interjú.


Vida Ágit, a legnépszerűbb magyar babapszichológust (a Kismamablog alapítóját, a Babapszichológia és az Anyapszichológia című bestseller könyvek szerzőjét) és üzletasszonyt (a Gazdagmami honlap alapítóját, számos női vállalkozási tanfolyam és könyv szerzőjét, az Év Anyavállalata díj megalapítóját) nem kell bemutatni talán még a Mandiner férfiolvasóinak sem.
 
Kezdjük a legelején. Mi az a pozitív gyermeknevelés és miért olyan jó?
 
A pozitív gyermeknevelés fogalma olyan módszereket foglal magában, amik úgy nevelik a gyermeket, hogy az az önbizalmára, az érzelmi fejlődésére is pozitív hatással legyen. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy a hagyományos tekintélyelvű, azaz az elsősorban szülői tekintéllyel, a büntetéssel operáló nevelés rossz hatással van a szülő-gyermek kapcsolatra, szorongást, önértékelési zavarokat okoz a gyermekben, illetve ami talán a legfontosabb: mivel a gyerek ilyenkor a büntetéstől való félelmében nem teszi meg, amit nem szabad, a gyermeket lázadásra készteti és amikor senki nem látja, akkor kipróbálja, megteszi a tiltott dolgokat – ez pedig később súlyos problémákhoz vezet és számos veszélyhelyzet forrása is lehet.
 
 
Milyen személyes kötődésed van ehhez a témához, miért foglalkozol vele?
 
A hozzám forduló szülőknél évek óta azt tapasztalom, hogy nagy feszültség van bennük a nevelési módszerekkel kapcsolatban. Ennek az az oka, hogy míg a nagyszüleik még tekintélyelvűen neveltek, addig az ő szüleik már sok szempontból más értékeket adtak tovább (hiszen ők a hetvenes években voltak fiatalok, a hippi-generációhoz tartoznak), lázadtak a saját szüleik ellen is, ezért bár továbbvitték a tekintélyelvű nevelési mintát, már sokkal lazábban vették a szabályokat és mivel elfoglaltabbak voltak, ezért egyben engedékenyebbek is lettek. Ebben a generációban jelentek meg az első „kulcsos” gyerekek, egyre több gyereknek váltak el a szülei.
 
Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy az értékrend is hatalmas változáson ment át az évtizedek alatt, hiszen a mai szülők szüleinek a rendszerváltás alaposan átrendezte az életét. A mai szülők tehát új módszereket keresnek. Egy saját néhány évvel ezelőtti kutatásunkban 12 ezer szülő nevelési szokásait térképeztük fel, ott derült ki, hogy a szülők 36%-a az engedékeny nevelési stílust követi, több mint fele pedig az ún. lelkizős stílust, azaz fontos számára, hogyan érzi magát a gyerek, szeretné őt erősíteni, biztatni, szeretné vele megtartani a jó kapcsolatot. Büntetni tehát nem szeretnének, azonban azzal már bajban vannak, mit tegyenek helyette. A legtöbben próbálnak beszélni a gyerekkel, érvekkel hatni rá, ami vagy beválik vagy nem. Nekik szeretnék segíteni ezzel a rendezvénnyel.