Visszatérés a munkába

“Az első nap volt a legnehezebb”, mondja Sarah Kirmanim, aki akkor kezdett el újra dolgozni, amikor a lánya, Alina egy éves lett. “Alina nagyon mérges volt, amiért otthagytam őt a bölcsődében, nekem pedig egész nap hiányzott a kislányom. Szerencsére a kollégáim nagyon megértőek voltak, és én napról napra jobban viselem a helyzetet.”

A gyes, gyed alatti időszakban, az akár több évig tartó otthonlét során egészen más képességekre és gondolkodásmódra, attitűdre van szükség, mint egy munkahelyen. Éppen ezért nehéz visszailleszkedni a gyerekezős évek után abba a közegbe, ahol ugyan nincs pelenkázás, mosás, főzés, viszont van árgus szemekkel figyelő főnök, teljesítményorientáltság és kollégák. Íme néhány tanács, illetve megállapítás, mi történik, ha anya és baba többé nincs egész nap együtt, és hogyan lehet visszarázódni a régi-új mókuskerékbe.



A visszatérés a munkába hatalmas változás.

Miközben a kicsi gyerekünknek hozzá kell szoknia egy új gondozóhoz és egy új környezethez, a visszatérő anyáknak egyszerre kell teljesíteniük a munkahelyünkön és a háztartásban, miközben délutánonként és este, valamint reggel, munka előtt ott van a gyermekük is, akire ugyanúgy figyelniük kell, mint eddig. És ha ez még nem lenne elég, a kicsi éjszaka sem alszik, már csak azért sem, mert már előre stresszel attól, hogy reggel megint el kell szakadnia az anyukájától. Márpedig  kialvatlanul sokkal nehezebb megfelelni a fentebb felsoroltaknak.

Kirmani már jópár héttel munkába való visszatérése előtt elkezdte Alinát és saját magát felkészíteni a nagy változásra: eleinte csupán négy órára vitte bőlcsödébe a kislányt, s ezt az időtartamot fokozatosan növelte. “Ez a módszer mindkettőnknek segített, mert megtanultunk elbúcsúzni egymástól és mire eljött az első munkanap, már volt egy kis tapasztaltunk az egymás nélkül töltött időt illetően”, mondja Kirmani.

Ismerjük meg a  bölcsit / ovit


Szánjunk időt arra, hogy még a bölcsibe / oviba járás megkezdése előtt megismerkedjünk a gondozókkal, dadusokkal, óvónénikkel. Ha nekünk tetszik a hely, valószínűleg a gyermekünk is így lesz ezzel. 



Otthondarabkák


A kisgyerekek leginkább öt érzékszervükön keresztül kapcsolódnak másokhoz. Érdemes tehát valami olyasmit vinni az oviba, bölcsibe, ami ránk, illetve az otthonra emlékezteti a gyerekeket. Legyen az egy anya kendői közül, a kedvenc takaró, egy plüssállat, egy kép a családról, vagy bármi – a lényeg, hogy erősítse a kicsi biztonságérzetét. 




Minél több időt együtt!


Az egyik legnehezebb dolog Kirmani számára az volt, hogy Alina nagyon elfáradt a bölcsiben, és emiatt korán le kellett fektetni este. “Sokkal szívesebben játszottam volna vele többet.”


Minél kevesebb éjszakai őrjáratot!


A bölcsibe / oviba éppen beszokó gyerekek többször ébrednek éjszakánként. Sok kicsinek segít, ha a szülőkkel együtt alhat, míg másoknak elég, ha egy anya-illatú ruhadarabot ölelve pihenhetnek a kiságyban.

Megosztott éjszakai ügyeletet!


Abban a pillanatban, hogy mindkét szülő dolgozni kezd a családban, érdemes megbeszélni, hogy melyik éjszaka ki kel fel a gyerekhez, mivel ha egy szülőre csak kétnaponként kerül sor, nagyobb esély van arra, hogy jobban ki tudja pihenni magát. 



Folytassuk a szoptatást!


Ha az anyuka még szoptat, semmiképpen ne akkor kezdje el teljesen elválasztani a kicsit, amikor visszamegy dolgozni, hiszen a gyermeknek éppen eléggé nagy trauma az anyától való részleges elszakadás, a szoptatás pedig csodálatos lehetőséget teremt a biztonság- és komfortérzet erősítésére.

Kevesebb (egy főre eső) házimunkát!

Ha a férj is részt vállal a házimunkában, elkerülhető, hogy az anyukának munka után erőn felül kelljen “teljesíteni” háztartás-fronton is, és teljesen kimerüljön. 


Ismerjük el saját érzéseinket!

Tökéletesen normális, ha egy anyának visszatérve a munkahelyére hiányzik a gyermeke és emiatt feszült, ideges, vagy szomorú. Kirmani számára nagy segítséget jelentett,  hogy erről beszélni tudott a férjével és a barátaival. Számára az is komoly megnyugtatás volt, hogy bármikor felhívhatta a kislánya gondozóját és megkérdezhette, minden rendben van-e. “Tudom, hogy a lányom jó kezekben van, és így én is képes vagyok élvezni, hogy ismét dolgozom.”