Vízbe fulladás víz nélkül
2008-ban egy dél-karolinai tízéves fiút fuldoklás közben mentettek ki egy tóból. Miután mindenki megkönnyebbült, a fiú lefeküdt aludni és többé soha nem ébredt fel. Halálát az ún. másodlagos fulladás okozta.
2008-ban egy dél-karolinai tízéves fiút fuldoklás közben mentettek ki egy tóból. Miután mindenki megkönnyebbült, a fiú lefeküdt aludni és többé soha nem ébredt fel. Halálát az ún. másodlagos fulladás okozta.
A másodlagos fulladás
A másodlagos fulladás közeledtét igen nehéz felismerni, mivel az áldozat látszólag jól van egy fulladásközeli esetet követően. Ám eközben a víz, ami a tüdőbe került, szép lassan csökkenti a véroxigén-szintet, s így a halál a kimentést követő 1-72 órán belül bármikor bekövetkezhet.
A közhiedelemmel ellentétben nem kell sok folyadéknak a tüdőbe jutnia ahhoz, hogy bekövetkezzen a fulladás. A másodlagos fulladás esetében nagyon kevés víz is elég a tragédihoz, mivel a tüdők már ebben az esetben sem képesek oxigént szállítani a véráramba.
Az egyik oka annak, hogy a másodlagos fulladás veszélyét olyan nehéz felismerni, az a lassú lefolyás. Az áldozat minimális folyadékot tüdőz le, és mindenki azt hiszi, hogy a köhögés során mindez eltávozott a szervezetből. A valóságban azonban a víz feltöltheti a tüdő egyes oxigénnal teli pórusait, megakadályozva ezzel a légzőszervet, hogy oxigént juttasson a véráramba. A szív ezen folyamat során nem lassul le feltűnően, így az áldozat látszólag jól van, jár, beszél, stb.
Másodlagos fulladás esetén sokszor maguk az áldozatok sem éreznek semmi különöset, éppen ezért létfontosságú, hogy bárki, akit kimentettek a vízből, nagyon alapos orvosi felügyeletet kapjon. Ha a vízből történő kimentés után az illető hányni kezd, vagy megy a hasa, az azonnali beavatkozást igényel. A hirtelen változás a viselkedésben vagy a váratlanul megjelenő, komoly fáradtságérzet is azt jelzi, hogy baj van, ez ugyanis a véroxigénszint zuhanására utal.
Ha egy gyermek vizet tüdőzött le úszás közben, a következő órákban megfigyelés alatt kell tartani, hogy azonnal reagálni lehessen bármilyen légzési nehézségre vagy megváltozott mentális állapotra. A másodlagos fulladástól szenvedők életét csak és kizárólag akkor lehet megmenteni, ha nagyon gyorsan orvosi segítséget kapnak a tünetek megjelenésének pillanatától.
A száraz fulladás
A másodlagos fulladást gyakran összekeverik a száraz fulladással. Noha ez utóbbinak számos oka lehet, felléphet akkor is, ha valaki – a másodlagos fulladáshoz hasonlóan – fulladásközeli állapotba került a vízben, majd a légutak automatikusan összehúzódnak, hogy megakadályozzák a víz bejutását a tüdőbe, és görcsös állapotba kerülnek. Normális esetben a légcső-záródás 30-60 másodpercig tart, de a száraz fulladás esetében több percig is eltarthat. Ezalatt a rekeszizom összeesik, részleges vákuumot képezve a tüdőkben, így levegő helyett túl sok oxigénhiányos vér áramlik ide.
Szomorú tény, hogy az 1-4 éves gyerekek körében a fulladás még mindig az egyik leggyakoribb halálok. Ha azt vesszük észre, hogy vizet tüdőzött le, nagyon fontos, hogy figyeljünk arra, nem jelennek-e meg az alábbi tünetek:
– letargia vagy extrém fáradtság
– nehéz légzés
– ingerlékenység vagy hirtelen hangulati váltások
– mellkasi fájdalom
– légszomj
– kitartó köhögés
– láz
Jó hír, hogy ha észrevesszük a fentiek bármelyikét és azonnal kórházba visszük a gyereket, a megfelelő oxigénpótlással és a folyadék tüdőből való eltávolításával együtt az életveszély is megszűnik.