Zajos a szomszédom, mit tehetek?

Hajnali kettőkor mos a szomszéd a panelban? Minden hétvégén buli van? A kertes házban a szomszéd szereti reggel hatkor már a füvet nyírni? Sokan azt hiszik bármit megtehetnek, ha már betették a lábukat valahova. Jó ha tudjátok, vannak jogaink, azokkal a szomszédokkal szemben, akik élhetetlenné teszik a lakókörnyezetünket. 

Egy korábbi cikkemben meséltem arról, hogy a szomszédunk élhetetlenné teszi a környezetünket, és szinte lábujjhegyen kell járnunk a saját lakásunkban ha nem akarjuk, hogy háborogva a plafont verje. A cikk tartalmával sokan egyetértettek és érdeklődtek, hogy mit tehetnek, hiszen ők is ebben a cipőben járnak.

Azt azért leírom, hogy természetesen nem az volt az első dolgunk, hogy ordibáltunk egymással, hanem próbáltuk (mi legalábbis) békés úton rendezni a viszonyokat, mindhiába. Nagyon sok esetben hallottam (és ismerek is) olyan szomszédokat, akik évtizedekig nem állnak egymással szóba és már a „csakazértis” elven idegelik egymást.

Már csak a jogi fenyegetések miatt, amit kaptunk, és a ti megsegítésetekre is gondoltam összegyűjtök pár hasznos információt, ami segíthet egy kedvesnek cseppet sem mondható szomszéd ellen. De egyet tisztázzunk: a szabályok betartása ránk is vonatkozik, és annak nem tudása nem mentesít a jogos számonkérés alól.

Próbáljunk békülni és megegyezni – nem egyszerű, de célszerű

Ha konfliktusunk van egy adott személlyel, kérhetjük mediátor segítségét, aki segít feloldani a problémákat és közös megoldást találni a számunkra. A mediátor kicsit olyan, mint egy jó pszichológus, hatékonyan segíti a vitás feleket a közöttük felmerült problémák megoldásában, a kapcsolatok rendezésében, és gyakran a felek közötti együttműködés helyreállításában, megújításában. Viszont a folyamatnak csak akkor van értelme, ha mindkét fél részt vesz és akarja is a mediációt.

Élni és élni hagyni

A legegyszerűbb az volna, ha mindenki tiszteletben tartaná a másik lakó életét és ezzel együtemben toleránsabb is lenne. Persze ha ez nem megy, és többségében sajnos nem, akkor ideje, hogy komolyabban megvédjük magunkat, hiszen nekünk is jogunk van ahhoz, hogy békében éljünk a saját lakásunkban. . Igyekezzünk nyitni a szomszédaink felé, és előre tájékoztatni őket szándékainkról. Ha például egy szülinapot szeretnénk ünnepelni, akkor informáljuk a lakókat arról, hogy körülbelül mettől-meddig tervezzük a bulit, és kérjük szíves elnézésüket, ha esetleg nagyobb hangzavarral járna az az egy este. Ha felújítást tervezünk, akkor szintén célszerű kihelyezni egy lapot, amin felhívjuk a lakók figyelmét arra, hogy a napokban hangos fúrásra-faragásra lehet majd felfigyelni. 

Első lépés: a házirend

A társasházak mindegyikében van házirend, amiben a lakók közösen is megfogalmazhatják az igényeiket. Társasháztól függ, hogy mettől – meddig zajonghatnak a lakók (például ének és táncgyakorlás, háztartási gépek használata), milyen feltétellel tarthatunk állatot, de még az is papírba véshető, hogy egy házibuli milyen feltételekkel történhet. A helyi önkormányzat által kiszabott rendelkezéseken szigoríthatnak a társasházak, de ellent nem mondhatnak. A kertes házban élőkre pedig egy az egyben a helyi önkormányzat szabályai érvényesek.

Ha a helyzet nem javul

Ha úgy érezzük, hogy már mindent megpróbáltunk, voltunk kedvesek, türelmesek és szabálykövetők, akkor jelezhetjük az önkormányzat felé, hogy ilyen vagy olyan problémával rendelkezünk. Ha ennyire elfajult a helyzet, mindenképp érdemes felkeresni a helyi önkormányzatot, mert ők talán tudnak segítséget nyújtani a problémánkra. Nem tudunk általánosságot írni, mert akár kerületenként is változó lehet a kutyatartásra, a csendháborításra vagy egyéb kellemetlenségekről szóló szabályozás. Az önkormányzati rendeletben azonban kivételt képez az azonnali hibaelhárítási tevékenység.

A legtöbb esetben a feljelentést a kényszer szüli

„Kész, vége. Elegem van!” Ismerős ezek a kijelentések? Ha igen, akkor valószínűleg már ti is eljutottatok abba a fázisba, amikor már úgy érzitek nem tehettek mást mint feljelenteni a szomszédot. A csendháborítás miatt meginduló szabálysértési eljárásban a hatóság először figyelmeztet, majd pénzbírság megfizetésére kötelezheti a lakót. Ez az összeg ötezer forinttól 150 ezer forintig terjedhet.

Kérhetünk birtokvédelmi eljárást is, ha már végleg elfajultak a dolog, de ezt is csak a környékes illetékes jegyzőnél jelenthetjük be. Az iraton szerepelni kell a birtokvédelmet kérő adatainak és azé is, akivel szemben a birtokvédelmet kérik. Fontos a tényállás ismertetése, a birtoksértés helye, ideje és a bizonyítékok benyújtása is. Ezután az eljárás megindul, az ellenkező félnek kiküldik a „vádainkat” és megkezdődik az ügy teljeskörű kivizsgálása.