Zaklatás, élmény, siker – mit jelent a gyereknek a sport?

A sport elsősorban örömforrás. A gyermekek többsége a mozgás öröméért és a jó társaságért megy el sportolni. Mégis a gyermekek kétharmada érzelmi, harmada fizikai vagy szexuális erőszakkal is szembesül a sportolás során. Milyen tapasztalatokat szereznek a magyar gyermekek? Mit tehetünk a védelmük érdekében? Erről szól az UNICEF Magyar Bizottság „Gyermekek tapasztalatai a sportban”című kutatási jelentése.

A sport és a játék elősegíti a gyermekek testi és lelki fejlődését, formálja személyiségüket. A fiatalok a játékon keresztül toleranciát, fegyelmet és egymás iránti tiszteletet tanulnak. A sport emellett hozzájárulhat a konfliktusok feloldásához, a társadalmi befogadáshoz.
Mindezek miatt az UNICEF fontosnak tartja a gyerekek szabadidőhöz és játékhoz való jogának biztosítását, és tevékenysége során mindig is kiemelten kezelte a sport jótékony hatását.
Az UNICEF Magyar Bizottság által készített kutatás az első gyermekjogi szempontú vizsgálat a gyermekek sportban szerzett tapasztalatairól. A kutatás előzménye a 2010-ben elkészült, és Magyarországon 2012-ben közzétett UNICEF nemzetközi jelentés volt, melynek címe „Gyermekek védelme az erőszaktól a sportban”.

A mostani jelentés alapját jelentő online kérdőívet 957 fő, 18 és 63 év közötti felnőtt töltötte ki a szervezett sportban szerzett gyermekkori élményeiről. A kutatási mintába 886 válaszadó adata ill. 858 személyes történet, beszámoló került. A vizsgálat nem reprezentatív, azonban a minta nagyságára és minőségére tekintettel kétségbevonhatatlanul informatív. Az eredményeket a kutatási mintára vonatkoztatva mutatják be a jelentésben.

A téma gyermekjogi megközelítése azt jelenti, hogy egyaránt biztosítani kell a gyermekek számára a szabadidőhöz, életkoruknak megfelelő játékhoz és sporthoz való jog érvényesülését (Gyermekjogi egyezmény 31. cikk) és az erőszakmentes gyermekkorhoz való jogot (19. cikk). Ez a két alapelv nincs versengő helyzetben, egyidőben kell érvényesülniük. A sport sok tekintetben saját határaink elérését, a komfortzónánk elhagyását jelenti. Ez azonban nem sérthet olyan általános értékeket, mint az emberi méltóság vagy a Magyarországon 2005 óta érvényben lévő zéró tolerancia a gyermekekkel szembeni erőszak területén.

A kutatási eredmények tanúsága szerint a gyermekek elsősorban a mozgás öröme (29%), a barátokkal való együttlét (22%),  és a kikapcsolódás kedvéért  (14%) kezdenek el sportolni. A siker, és a küzdelem – mint motivációs tényező – csak ezt követően, 13% ill. 12% arányában jelent meg a válaszok között.

A kutatásban résztvevők *63%-a alapvetően pozitívnak értékelte a gyermekkori sportélményeit*, és elégedett volt azzal a figyelemmel, amit gyermekként az edzőjétől kapott. A válaszok 69%-ának tanúsága szerint a gyermekek egészséges életmódjához és testképéhez hozzájárult a sportolás.

A kutatási mintában az esetek *73%-ban fordult elő érzelmi bántalmazás, 39%-ban fizikai erőszak, 31%-ban szexuális zaklatás és 15%-ban beavatási szertartás*. Az adatok igen szoros kapcsolatot mutatnak az egyes bántalamzási formák között is. Az érzelmileg bántalmazott gyermekek aránya 96%-os volt a fizikailag bántalmazottak között, és 95%-os a szexuális zaklatás elszenvedői között. Az elszenvedett bántalmazás minden második esetben az önkép / testkép torzulását idézte elő a gyermekben.

*Minden 18 éven aluli sportoló gyermek elsősorban gyermek, és csak másodsorban sportoló. *Ez azt jelenti, hogy jogaiknak, szükségleteiknek és a védelmükben hozott speciális szabályoknak minden esetben érvényesülniük kell. Az erőszak és a bántalmazás nem természetes része a sportnak, a jobb teljesítményre, sikerekre és eredményekre való motivációnak. Ez nem lehet az az ár, amit elfogadottnak és magától értetetődőnek tekintünk.

Az Európai Bizottság 2007-ben kiadott Fehér Könyve rámutat hogy a sportban olyan veszélyek és kihívások is jelen vannak, mint a fiatal játékosok kihasználása vagy az erőszak. Hat kiemelten kezelendő probléma egyikeként említi a kiskorú sportolók gyenge védelmét, valamint a sporttal kapcsolatos erőszak káros hatásait. Külön pontot szentel a kiskorúak védelmének, melyben küzdelemre szólít fel a kiskorúakkal szembeni nemi erőszakkal és zaklatással szemben. Kiemeli továbbá a gyermekek gazdasági célú kizsákmányolását, az esélyegyenlőség elvét, a rasszizmus, szerhasználat elleni küzdelmet, és a sporteseményeken megjelenő erőszak kérdését.

Magyarország sportnemzet, méltán vagyunk büszkék az elért eredményeinkre. *Sok tennivalónk van azonban a sportoló gyermekek védelmének érdekében. *A sportra vonatkozó szabályok és stratégiák, miként a szakemberekre irányadó képzési és foglalkoztatási feltételek is, jelenleg nélkülözik azokat az elemeket, amelyek érzékenyítenék és tudatosítanák a szakmában a gyermekek jogait és speciális védelmének követelményét. Sosem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy gyermekeinknek biztosítsuk a szabadidő és a játék, sport örömét, és megvédjük őket az erőszaktól.

Hiszünk abban, hogy kutatásunk és jelentésünk hozzájárul egy nyílt és átlátható rendszer kialakításához, miként a sportoló gyermekekkel szemben előforduló erőszak tényével való szembenézés segíteni fogja a szakmát és szakpolitikát abban, hogy a megfelelő lépéseket megtegye.

A kutatási jelentés részletes ajánlásokat is tartalmaz a gyermekek, szülők, sportegyesületek és a szakpolitika számára is. Így különösen a gyermekjogi ismeretek növelése, az edzőképzés, a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megismertetése és további kutatások végzése.