Kinek a felelőssége a gyermek pénzügyi nevelése?

A magyar családok pénzügyi kérdésekről leginkább alkalomszerűen beszélgetnek gyermekükkel, a rendszeresség nagyban függ a gyermek életkorától – derült ki a REGIO JÁTÉK megbízásából az NRC által készített reprezentatív kutatásból. „Ugyan már a 3-6 évesek több mint felével (55%) beszélgetnek a szülők a pénz fogalmáról, az ilyen alkalmak igazán az általános iskolásoknál sokszorozódnak meg. Rendszerességről azonban egyik 18 év alatti korosztály esetében sem beszélhetünk, a 7 éven felüliek kicsivel több mint kétharmadával eseti jelleggel beszélnek csak otthon pénzügyi témákról” – mondta el Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője.

A játékforgalmazó a témát kiegészítő saját kutatásából az is kiderült, hogy a magyar családok egyharmadában az édesanya felelőssége a gyermek pénzügyi nevelése, a többi esetben a két szülő együtt oldja meg a feladatot, az irányelvek tekintetében szinte teljes összhangban. „Leggyakrabban 3 éves korban (25%) beszélnek először otthon a témáról, sőt van, ahol már a 2 éves gyermeket (17%) is elkezdik beavatni a pénzzel kapcsolatos kérdésekbe. Összességében elmondható, hogy az első általános iskolás becsöngetéskor a tanulók 80 százaléka rendelkezik pénzügyeket illető információkkal” – ismertette az eredményeket a marketingvezető. Tízből hét család a témakör bemutatásához különféle játékokat is segítségül hív, sorrendben a Gazdálkodj okosan! és a Monopoly társasokat, valamint boltos szerepjátékokat. „A gyermekek pénzügyi jártasságának fejlesztése mindannyiunk közös érdeke: míg a szülők példamutatással, addig mi játékon keresztüli tanítással tudunk tenni érte. A Gazdálkodj okosan! például egy olyan családi társas, mely kortól függetlenül a pénzzel való helyes bánásmódra és a megtakarítás fontosságára nevel. Évente több mint tízezer darab kerül csak ebből a játékból magyar családokhoz” – tette hozzá Gyaraki Dávid.

Falun kapnak legnagyobb eséllyel zsebpénzt a gyerekek

A pénzügyi tudatosság fejlesztéséhez jó alap lehet egy saját bankszámla nyitása is, ám a reprezentatív felmérés alapján azzal a 18 éven aluli gyermekek mindössze 22 százaléka rendelkezik, minden második esetben olyannal, amihez még nem férhet hozzá. Zsebpénznek azonban már többen örülhetnek, a 18 éven aluliak 65 százaléka kap költőpénzt havonta. Az óvodáskorú gyermekek többsége (55%) kevesebb mint 500 forintból, az alsósok már 1-2 ezer forintból (36%) vagy 500-1000 forintból (29%) gazdálkodhatnak. Az általános iskola felső tagozatába járók havi 2-5 ezer forintra (33%), 500-1000 forintra (30%), illetve 1-2 ezer forintra (22%) számíthatnak, a 15 évnél idősebb társaik pedig 2-5 ezer forint (40%) közötti vagy 5000 forint (27%) feletti havi betevőben részesülnek. „Lakóhely szerint is van eltérés, falun például sokkal elterjedtebb (70%) zsebpénzt adni, a városokban a szülők kétharmada, míg Budapesten kicsivel több mint fele (54%) biztosít havi költőpénzt gyermekének” – árnyalta a képet Gyaraki Dávid.

Ételre, szórakozásra és ruhákra megy el a költőpénz

Az óvodáskorú gyermekek leginkább még a gyűjtögetés fázisában vannak, esetleg ételre, italra költik havi zsebpénzüket, ez nem változik a 7-10 évesek esetében sem, kiegészítve, hogy minden ötödik ilyen korú gyermek vásárol játékot is a saját pénzéből. 11 év felett már megjelenik a szórakozás is – tízből egy gyermek költ kikapcsolódásra –, a 15 éves vagy idősebb tinédzserek pedig ruhákra és egyéb kiegészítőkre sem sajnálják már zsebpénzüket. „Saját kutatásunkból az is kiderült, hogy a költőpénz nem jár mindenkinek alanyi jogon, ugyanis a szülők kétharmada leggyakrabban a jó iskolai eredményhez és magaviselethez, valamint az otthoni teendők elvégzéséhez köti a zsebpénzhez jutást” – zárta Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője.