Zsenibabák Kínából

A beijingi Genom Intézet összegyűjtötte a világ 2000 legokosabb emberének DNS-mintáit annak érdekében, hogy génszekvenálással megállapítsák, a genom mely alléljai felelősek az emberi intelligenciáért. 

A genetikusok állítólag már nincsenek messze a pontos eredményektől, ami azt jelenti, hogy mesterséges beültetésnél a szülők kiválaszthatják azt a zigótát, amelyikből potenciálisan a legintelligensebb gyermek születik majd. Ez a folyamat azt eredményezheti, hogy a következő generációk IQ-ja 5-15 ponttal emelkedni fog.

Geoffrey Miller evolúciós pszichológus egyike annak a kétezer embernek, akik hozzájárultak, hogy mintát vegyenek DNS-ükből. A Vice.com interjút készített vele.

VICE: Mióta foglalkozik Kína eugenetikai kísérletekkel?

Geoffrey Miller: Amint Teng Xiaoping átvette a hatalmat a 70-es évek végén, a hangsúly a gazdaság fellendítéséről átkerült az emberek minőségének és számának irányítására. A 90-es években a kínaiak bevezették az ultrahangos várandósság alatti vizsgálatokat, amivel kiszűrhették a születési rendellenességeket. Ezenközben elképesztő összegeket költöttek az emberi géntérkép kutatására, hogy megtalálják, mely gének azok, amik az észbeli képességekért felelnek.

VICE: Hogyan választották ki a kísérletben részt vett 2000 embert?

G.M.: Elsősorban tudományos konferenciák előadói között válogattak, de “bizonyítanunk” kellett, hogy valóban olyan okosak vagyunk, mint ahogy mondjuk. Elküldtették velünk az önéletrajzunkat, az összes tudományos publikációnkat, stb. 


VICE: Hogyan  hathat az okos gének lokalizálása a következő generációkra?

G.M.: Ezzel a módszerrel a mesterséges megtermékenyített petesejtek közül kiválasztható lesz, melyikből lehet potenciálisan a legokosabb gyermek. Így néhány generáció során megsokszorozható a populáció intelligenciája.

VICE: Kihathat ez a módszer más tulajdonságokra is, pl. a fizikai megjelenésre?

G.M.: Mindenképpen. Valójában bármelyik más tulajdonságot egyszerűbb kiválasztani, mint az intelligenciáért felelős géneket, mivel utóbbi esetében nagyon sok gént kell megvizsgálni, míg pl. olyan dolgoknál mint mondjuk a haj- vagy a szemszín csupán néhány gén játszik szerepet.