Nem szeretnéd, hogy fájjon a szoptatás? Próbáld ki ezeket a pozíciókat!
A kelleténél gyakrabban szenvednek az anyák attól, hogy már a kezdet kezdetén meglehetősen fájdalmas a szoptatás, sérülések keletkeznek az első napokban.
Manapság a kelleténél sokkal gyakrabban szenvednek az anyák attól, hogy már a kezdet kezdetén meglehetősen fájdalmas a szoptatás, vérző, nyílt sérülések keletkeznek az első napokban. Gyakoriak a horzsolásszerű sebek, amelyek ugyan nem súlyosak, és általában maguktól is meggyógyulnak, de rettenetesen kellemetlenek, fájdalmasak, hiszen a bimbó idegvégződésekkel sűrűn ellátott, érzékeny terület.
W. Ungváry Renáta szoptatási szaktanácsadó IBCLC írása
Mindenkinek fáj?
Egy egészséges újszülött szívóereje meglepően erős, legalábbis, aki még nem szoptatott, biztosan csodálkozni fog rajta. Akkor, ha a baba szájában nincs anatómiai eltérés, és az anya mellbimbója sem tér el az átlagostól, valamint a baba kellően mélyen bekapja a bimbót, egyáltalán nem törvényszerű, hogy a szoptatás fájdalmas legyen, az pedig különösen nem kötelező tartozéka a szoptatásnak, hogy sebek alakuljanak ki. Tehát, nem igaz az a sokat hangoztatott nézet, hogy a szoptatásért meg kell szenvedni, mert a fájdalom velejárója a szülés utáni heteknek.
Miért fáj akkor mégis olyan sokaknak????
Lássuk először azokat az okokat, amelyeket külső, megváltoztatható tényezők idéznek elő.
- Aggasztóan sok a császármetszés, minden harmadik nő így szül. Attól még persze szoptathatna bárki gond nélkül, hogy császárral szült, de a terep ilyenkor sajnos nehezített, MERT műtét után nagyon gyakori az ödémás mellbimbó (más testtájak is ödémásak lehetnek), és általában egy hétig is eltart, mire ez elmúlik. Az ödémás bimbó sérülékenyebb, nehezebben bekapható. Császár után a szülészetek többségén még mindig elviszik a babát, pedig biztosíthatnák a közvetlen testkontaktus lehetőségét, a szülés utáni ismerkedést már a műtét után közvetlenül is. Ez a továbbiakban bemutatott szoptatási pozíciók kivitelezésére is kiválóan alkalmas lehetőség – volna. Ám nem hogy elviszik az újszülötteket, sok helyen csak 24 óra elteltével kezdődhet egyáltalán az ismerkedés. A császáros anyának a hasi seb fájdalma miatt nehéz jó pozíciót találni. A spinális érzéstelenítés egyik lehetséges szövődménye, a posztpunkciós fejfájás pedig olyan komoly rosszulléttel jár, hogy az érintett anyáknak meglehetősen nehezére esik a szoptatás. A műtét során alkalmazott gyógyszerek, a nem természetes születési mód erőteljesen befolyásolja az újszülött viselkedését – nem éppen a szoptatás szempontjából kedvező irányba. Gyakran aluszékonyak, fáradtak. E tényezők összessége miatt gyakrabban kapnak (többnyire feleslegesen) tápszert, jelentősebb a súlyesésük, lassabban nyerik vissza születési súlyukat. A cumisüvegből adott pótlás jelentősen ronthat a szopástechnikán, olyan csücsörítő szájtartást rögzít, amely jelentősen hozzájárul a makacs sebek kialakulásához.
- A hüvelyi szülések esetében is sok a beavatkozás, ennek hasonlóan negatív hatásai lehetnek, mint amelyeket a császárral kapcsolatban felsoroltam.
- A baba és az anya rutinszerű elválasztása éppen abban az időszakban, amikor a gyakori szopás nagyon fontos volna a tejtermelés olajozott beindítása érdekében. Nagyon fontos szempont az anya-csecsemő egység megtartása, az együttlét biztosítása a nap 24 órájában, különösen éjszaka is!
- A nők többsége nem lát közelről szoptatást, és azok, akik a szülés után segíteni próbálnak a szoptatásban, azok jó szándékkal ugyan, de gyakran helytelen, a szoptatás élettanának nem kellő ismeretén alapuló tanácsokat adnak – természetesen tisztelet a kivételnek, aki képezi magát ezen a területen.
Gyakran látott, helytelen technikák, amelyek sebesedést okozhatnak:
- A baba valósággal “lóg” a mellen, teste nem simul szorosan az anyához, hanem inkább elfelé fordul, szája nincs nagyra nyitva, húzza a bimbót. Nem csoda, ha így fáj!
- Összecsippentik a mellbimbót ujjal, és betolják a baba szájába, mintha cumi volna. Figyeld meg a következő fotón a baba résnyire nyitott száját, anya zavaróan közel elhelyezett ujjait, s azt, hogy a baba nincs közel húzva a mellhez!
- Rányomják a baba fejét a mellre
- Ha a baba nem nyitja ki a száját, vagy nem sikerül azonnal magától a szoptatás, lehetőleg még a szülőszobában, akkor máris felteszik a bimbóvédőt, mégpedig többnyire nem jól, és a merev szilikon szopókát erőszakkal betolják a baba résnyire nyitott szájában, amit ő rendszerint el is kezd szívni. Siker? Nem! Rossz szopástechnika rögzül, amely tartós sebesedéshez, fájdalomhoz vezethet! A helytelenül felrakott bimbóvédőt az anyának tartania kell ujjaival, és emiatt nem is tudja a baba elég nagyra nyitni a száját. A következmény: a baba pont úgy szopja, mint a cumisüveget, vagyis csücsörítve! Bimbóvédőre NAGYON ritkán van szükség valójában!
A cikk még nem ért véget. A sikeres szoptatás trükkjeihez olvass tovább!
