Ha onnan kapod a támadást, ahonnan legkevésbé várod…
A 15-24 évesek 67 százaléka küldött már olyan tartalmat másoknak, amiről nem szeretné, hogy nyilvánosságra kerüljön. De mi történik, ha onnan jön a támadás, ahonnan legkevésbé várnánk? Az online fenyegetések és a neten jogtalanul megosztott képek és videók ellen lép fel februári kampányában az NMHH Internet Hotline szolgálata.
Naponta két bejelentést tettek netes jogsérelmek miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálatánál, az Internet Hotline-nál (IH) 2018-ban, leggyakrabban az adathalászat és a hozzájárulás nélkül megosztott tartalmak kategóriájában. A február 5-ei Biztonságosabb Internet napján a szolgálat a jogtalanul közzétett képekkel és videókkal okozott jogsértésekre emlékeztet minikampányával, amelyben egy egyetemista csapat kreatív videóját osztja meg netes közösségi felületeken.
A hatóság jogsegélyszolgálatához 2018-ban 731 bejelentés érkezett, ezek közel 15 százaléka a közösségi médiában vagy chatszolgáltatáson keresztül elért tartalom problémáira hívta fel a figyelmet. Leggyakrabban a Facebook, az Instagram, a Viber, a WhatsApp és a Facebook Messengere adott felületet a bejelentett sérelemnek, az esetek közel 5 százaléka a YouTube-on elérhető tartalommal foglalkozott. A bejelentések ötöde hivatkozott e-mailben érkezett jogsértő tartalomra.
Hozzájárulás nélkül: rövidfilm egy gyakori, de fájdalmas sérelemről
A hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom mindig is a jogsegélyszolgálathoz leggyakrabban érkező problémák egyike volt. 2018-ban is ez adta a bejelentések 17%-át. A sérelmet ilyenkor általában a közösségi médiában, videómegosztón megjelent fénykép vagy videó okozza, melynek közzétételéhez az érintett – ábrázolt vagy idézett személy – nem járult hozzá. A sérelem a megosztott tartalom érzékenységétől függően érinti csak kellemetlenül vagy éppen nagyon fájdalmasan az elszenvedőjét.
Erről a jellegzetes netes visszaélésről készített képernyőfilmet a Budapesti Corvinus Egyetem öt kommunikáció- és médiatudomány alapszakos diákja is, amelyet az NMHH felkarolt, és az alkotók hozzájárulásával minikampányban népszerűsíti a Youtube-on a Biztonságosabb Internet Napon, február 5-én (Safer Internet Day, SID).
A hallgatók egy egyetemi feladatukhoz találtak szokatlanul kreatív megoldást. Filmjük közel három perces, pergő cselekménye mindvégig a főszereplő Dóri telefonjának képernyőjén zajlik. Egy szakítás után kapcsolódunk be a történetbe, és Dóri Instagramjáról kiindulva követjük, miként él vissza immáron a sértett volt barátja néhány intim felvétellel. A filmet Gulyás Fanni, Jeneses Dorottya, Puskás Amina, Túri Noémi és Kovács Máté készítette, tanáruk, Pelle Veronika szemináriumára.
A másik problémakör: itt az adathalász támadások új generációja
2018-ban kiemelkedően sok adathalász kísérlettel találkoztak a szolgálat szakemberei – ez a bejelentések negyedét tette ki –, az ide tartozó esetek tavaly váltak a leggyakoribbá az IH kilenc kategóriája közül. A legjellemzőbbek a nagy szolgáltatók nevében kiküldött hamis számlaértesítők és adategyeztető e-mailek voltak. Az adathalászat műfaja sokat változott az elmúlt években is, megjelentek az egyénre szabott adathalász kísérletek, amikor a kiberbűnözők már nem tömegesen küldik szét üzeneteiket, hanem egy-egy tudatosan kiválasztott célszemély ellen indítanak támadást, vélt online viselkedése alapján fenyegetik, igyekeznek anyagilag vagy adatlopással zsarolni.
Élénkebb nemzetközi együttműködés a pedofil tartalmak ellen
Tavaly 95 pedofil tartalmat vizsgáltak meg az IH-nál, kétszer annyit, mint 2017-ben. Az INHOPE-tól, a hotline-ok nemzetközi hálózatából érkezett pedofil tartalmú bejelentések száma is több mint két és félszeresére nőtt (40). Ezekben az esetekben külföldi hotline-ok olyan tartalmakról értesítették a magyar szolgálatot, amelyeket náluk jelentettek be, de magyar szervereken találhatók. A hazai jog alapján is gyermekpornográfiának minősülő esetekben az IH a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaival karöltve dolgozott a tartalmak eltávolításán. Jelentősen nőtt azoknak az eseteknek a száma is, amikor az IH fordult az INHOPE hálózatához az itthon bejelentett, de külföldi szerveren tárolt tartalmak miatt (62 eset a 2017-es 9-hez képest), vagyis a megnövekedett bejelentésszám jelentősen élénkítette a nemzetközi együttműködést is a probléma megoldásában.
Az Internet Hotline-ról
A 2011 óta működő Internet Hotline az NMHH jogsegélyszolgálata, amely internetes jogsérelmek megoldásában segít a bejelentőknek kilenc kategóriában: adathalászat, zaklatás, hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, drogfogyasztásra, terrorizmusra buzdító, rasszista, erőszakos vagy pedofil tartalom és egyéb, a kiskorúakra veszélyes tartalom. Az ügyintézés nem hatósági eljárás, az IH levélben kéri fel a jogsértő tartalmak eltávolítására a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatókat. A hotline 2011 óta több mint négyezer-ötszáz bejelentés ügyében járt el. A szolgálat weboldala 2017-ben megújult, reszponzív felületén mobileszközről is könnyen lehet bejelentést tenni. Az Internet Hotline nem gyűjt adatokat a bejelentőiről, bárki kérhet segítséget akár névtelenül is.
