Adja fel a bágyasztó meleget, váltson pulóverre!
Imádjuk túlfűteni a lakásokat, a legnagyobb pazarlók közé tartozunk egész Európában. Miért baj az, ha egy lakásban túl meleg van, miért jobb pulóverben járkálni, mint az utcát fűteni, és rá lehet-e bírni a magyarokat a fölösleges meleg elleni harcra?
Imádjuk túlfűteni a lakásokat, a legnagyobb pazarlók közé tartozunk egész Európában. Miért baj az, ha egy lakásban túl meleg van, miért jobb pulóverben járkálni, mint az utcát fűteni, és rá lehet-e bírni a magyarokat a fölösleges meleg elleni harcra?
Rövid ujjú ingben, nyitott ablak mellett üldögélni – ez sokak számára nemcsak a nyári melegben, hanem a fűtési szezon közepén is elképzelhető. „Mindig 22-23 fok van az albérletemben. Szívem szerint inkább lejjebb venném a fűtést, és felhúznék egy pulcsit, mert szeretnék spórolni. De nem tudok mit tenni, pusztán a csövek melege okozza ezt a hőmérsékletet, a radiátor már így is teljesen el van zárva – panaszolta egy egyetemista fiú, aki egy távfűtéses házban lakik Budapesten.
Hogy ki mit érez ideális hőmérsékletnek, az sok mindentől függ: a nők fázósabbak, a fiatalok és a sportos életet élők teste pedig gyorsabban felmelegszik, mert jobb a keringésük. Sőt a hajszín sem mindegy: a vörös hajúak érzékenyebbek a hidegre, mint a barnák – derül ki a Louisville University 2005-ös kutatásából.
„Egyedi fűtésű épületek esetén még viszonylag egyszerű a helyzet, mert mindenki a pénztárcájához és a saját hőérzetéhez megfelelően állíthatja be a hőmérsékletet” – mondta Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke. Viszont amikor egy egész lakóközösségnek kell döntenie a szolgáltatótól elvárt hőmennyiségről, nehéz összehangolni az igényeket: „az egyik fázós lakó inkább fizet valamennyivel többet egy-két fokkal több melegért, a szegényebb lakó viszont inkább felhúzna még egy pulóvert”.