Házat szalmából?

Nyár végén jellegzetes és szinte képzőművészeti alkotásnak hat a tájban elszórt göngyölt szalmabálák látványa. Talán kevesen tudják, hogy ez az anyag építkezésre is alkalmas. Hogy miképpen? Kiss Renáta összefoglalja nekünk, sőt egy tanfolyamra is invitál, ahol mindez megtanulható!

Első hallásra talán nem tűnik túl biztonságosnak, és a „malacmeséből”  kiindulva inkább az van belénk kódolva, hogy ilyet semmiképp ne építsünk. A meséken túl azonban van az a világ, ahol a szalma építőanyagként, szigetelőanyagként része lehet otthonteremtésünknek.

2003-ban Szombathelyen, a Zöld Mozgalmak Országos találkozóján, láttuk meg először férjemmel, hogy a szalma kitűnő építőanyag – az E-misszió Egyesület bemutatóján. Mivel akkor már sejtettük, hogy nem Szegeden járnak majd a gyerekek iskolába – szívünk a Dunántúlra húzott vissza – rögtön megvettük Novák Ágnes Szalmabála építészet című könyvét, amely nagyon meggyőző érveket sorolt a szalmaépítészettel kapcsolatban a passzív házat közelítő elképzeléseinkhez (passzív házat a bonyolult gépészete és a természetestől távoli mérnöki megoldásai miatt nem igazán szerettünk volna). Aztán az élet úgy hozta, hogy nagyon gyorsan el kellett készülnie a házunknak (a legidősebb gyerek elsős lett) – maradt a hagyományos tégla, megfelelő tájolással, délre nyitott nagy ablakfelületekkel, szigeteléssel, esővízgyűjtéssel és a napkollektoros elképzeléseinkkel. Ám ha te éppen építkezésen töröd a fejed és picivel több időt tudsz rászánni – gondolkodj el a szalmaépítészeten is! DE, hogy ne kelljen egyedül elindulnod az ismeretlenbe, szakmai segítséget is ajánlok. Ha van kedved, vegyél részt a szalmaépítős tanfolyamon, amelyre Nyíregyházán kerül sor szeptember 22-23-án. Részletek: itt.