Hogyan (ne) válasszunk különórát a gyerekünknek?
Ugye te is rendszeresen (de legalább évente egyszer) találkozol azzal a dilemmával, hogy milyen különórát válassz a gyerekeidnek? És főleg: hol keresd kérdéseidre a választ arra, hogy milyen lehetőségek vannak, milyen időpontban és milyen áron. Vegyük sorra ezeket a kérdéseket!
Azt, amit a gyereked szeretne, vagy amit Te szeretnél? Ideális esetben a kettő ugyanaz vagy legalábbis köze van egymáshoz és kisebb-nagyobb kompromisszumok árán, de megtaláljátok a köztes, mindkettőtök megelégedettségére szolgáló megoldást. De mi van, ha a gyógytornász úszást vagy karatét javasolt, de a fiad viszont mindenáron focizni szeretne, miközben te is tudod, hogy minimum két ballába van? Ekkor is meg kell próbálni valamilyen kompromisszumra jutni, ezért fontos, hogy nyíltan és őszintén (és főleg türelmesen) megbeszéljétek, hogy mit és miért lenne jó/nem jó választani.
Fontos, hogy a gyereked érezze, hogy bár a döntési folyamatba természetesen bevontad, de a döntés a Te kezedben van, hiszen Tied annak minden felelőssége! Számodra pedig az a legfontosabb, hogy tudatosítsd magadban: ez az Ő különórája és nem a Tied! Szóval semmiképp ne azért menjen drámakörre, mert Te gyerekkorodban mindig is színész(nő) akartál lenni, de végül nem jött össze!
Mennyit, azaz heti hány különórát válasszak?
Ha a gyerekedet kérdezed, a válasz: semmit vagy maximum egyet, és csakis a kedvencét, a focit.
Ha magadat: minden napra egyet, mert azalatt sem téged nyúz a kifogyhatatlan energiájával, mert tudod, hogy hol van, mit csinál, még ha mindez nem kevés pénzbe is kerül. És semmiképp se a focit, mert karikalábú lesz és különben is ott mindig megsérül, inkább legyen a sakk meg a festés, azok biztonságosak… És amúgyis: olyan jó lenne, ha ehhez meg ahhoz is értene, ebben és abban is jó lenne, sikereket érte el, és ugyebár nem tudhatod előre, hogy végülis miből fog Nobel vagy Oscar díjat, de legalább egy országos első díjat hazahozni!
A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!
