Isten háta mögött – brit módra

Mi még csak nemrégiben fedeztük fel a gyárakat és a víztornyokat, amelyek lakásokká alakíthatók, míg a britek ezeken már rég túl vannak és új ötlettel álltak elő. Angliában elterjedőben van egy új lakásdivat, amely sokakat megbotránkoztat, mások az újrahasznosítás szellemében támogatják, erről számol be Kiss-Takács Kati.

Nemrég vacsora közben említette egy ismerősöm, hogy a jövőben nem lesznek igazi bútoraink. Nem azért, mert a világ megtanul minimalistaként élni, hanem mert egyszerűen leáll a manapság ismeretes bútorgyártás. Nyomtatók lesznek, fa, fém és hasonló anyagokat imitáló patronokkal. Ha jól értelmeztem, akkor ezek a speciális nyomtatók egy teljesen új anyagra fognak nyomtatni.
Az asztal körül többen is tudni vélték, hogy a különböző patronok azért szükségesek, hogy ugyanazt az anyagot más burkolattal lehessen ellátni. Kicsit hasonlóan, mint amikor az Ikeában kiállított példány alapján választunk tölgyfa színű szekrényt, de a jövőben nem csak tölgyfában kérhetjük, hanem fémben vagy műanyagban. Nem kell várni a festék száradására, nincs aggódás hogy befér-e a kedvelt darab a szobába mert egyszerű a méretre alakítás. A vásárló feladata csupán az új bútor összeszerelése lesz. A tárgyak értékét és minőségét a nyomtató, illetve a patronok színvonala és mérete határozzák meg.

Bármennyire is erőltetem a képzeletemet, sehogy sem sikerül elképzelnem ahogy egy boltba besétálva katalógusból kiválasztom a nekem megfelelő terméket, és azt egy kék köpenyt viselő, rágózó fiatalember tizenöt perc alatt kinyomtatja. Ugyanakkor már most is sok dolog van a lakberendezésben, ami pár évtizede a legvadabb elképzelésekben sem jött elő.

Ilyen dolog a templomok otthonná átalakítása. Évekkel ezelőtt amikor néztem a tévében az aktuális Na-majd-én-átalakítom műsort, döbbenten figyeltem, ahogy a vidám angol pár büszkén mutatta új, átalakításra váró otthonát, egy minimum száz éves templomot. Elmondásuk szerint csendes helyen van és fantasztikus ablakokon át nagyszerű a kilátás.