Maradék őszinte híve – újrahasznosítás az építkezésben
Hihetetlen pazarlásokra, egyébként jól használható, energia-befektetés nélkül újrafelhasználható, vagy átalakítva remekül újrahasznosítható anyagok felelőtlen és kétségbeejtő elherdálására, szemétté válására derül fény.
Hihetetlen pazarlásokra, egyébként jól használható, energia-befektetés nélkül újrafelhasználható, vagy átalakítva remekül újrahasznosítható anyagok felelőtlen és kétségbeejtő elherdálására, szemétté válására derül fény.
Dr. Balog Ágnes, táj- és kertépítész mérnök az a szakember, aki tudja és tanítja, hogyan érdemes házat építeni, olyannyira, hogy saját otthonuk megvalósításán próbálták ki azokat a környezetet védő építési megoldásokat, amelyeket szakmailag is képvisel, és amelyek éppen ezért munkásságát hitelessé teszik. A zöld építés mellett a pénztárca kímélése is fontos szempont ebben a szemléletben, így minden szempontból Hundertwasserrel értünk egyet, “éppen az ember- és természetellenes építési mód az, amelyet mindnyájunknak nagyon drágán kell megfizetnünk.”
Van, aki takarékos, minden maradékot félretesz, begyűjt: „jó lesz még valamire”. Van, aki gyorsan kidobja, ami akkor éppen „nem kell” Személyiség kérdése, mondhatnánk, magánügy. Ha mindezt az építőipar vonatkozásában szemléljük, a magánügyből hamarost közügy lesz:hihetetlen pazarlásokra, egyébként jól használható, energia-befektetés nélkül újrafelhasználható, vagy átalakítva remekül újrahasznosítható anyagok felelőtlen és kétségbeejtő elherdálására, szemétté válására derül fény.
Mivel a hazánkban keletkező építőipari eredetű hulladékok mennyiségéről állítólag nem gyűjtenek teljesen pontos adatokat (vajon miért nem?), a pazarlás mértékéről nehéz reális képet kapni. Az óvatos becslések évi több százezer tonna építőipari hulladékról szólnak, de mások szerint ez a mennyiség lényegesen nagyobb: a Magyarországon egy évben keletkező 100 millió tonna termelési hulladék közel harmadát az építőipar és az építőanyagipar „adja”. Ez barátok között is majd 30 millió tonna (!), amelynek csökkentése, hatékony kezelése, újrahasznosítása évek, évtizedek óta várat magára. Az építmények, utak építése közben és bontásakor keletkező hulladékok hasznosítása a szerényen szomorú 2-3% körül mozog – vagyis az újrahasznosításuk gyakorlatilag megoldatlan.
