Pazarlás elleni tippek

Egyre többször találkozunk a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság fogalmával, és mindenki biztos olvasta vagy hallotta már a híres környezetvédelmi aktivista, David Brower mondását, miszerint a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 

Hogy mit jelent ez a mi hétköznapi életünkre lefordítva? Például azt, hogy hagyjunk fel a pazarlással, hogy az elkövetkezendő generációknak is maradjon az erőforrásokból. Nem könnyű, mert elég jók vagyunk benne. Gondolta volna például, hogy 10 magyar család eltarthatna egy tizenegyediket a megvásárolt, de később kidobott élelmiszerekből? Pedig így van, és az Unilever készített is egy felmérést arról, hogy a magyar családok mennyire élnek pazarlóan és mennyire nyitottak a változásokra.

A módszer

Öt héten keresztül nyolc, különböző életkorú és hátterű család vett részt a felmérésben, Valamennyien nyitottak voltak a környezettudatos, fenntartható életmód iránt, de a témában nem voltak annyira járatosak. A résztvevők nagy része Budapesten vagy a főváros közelében él, de volt két vidéki család is. A személyes mélyinterjúk mellett hétről-hétre online naplózás formájában is beszámoltak a tapasztalataikról, vagyis arról, hogy mi a véleményük a különböző vásárlási, főzési-, energia- és víztakarékossági tanácsokról, amiket kaptak ezen időszak alatt.

Spórolás vs. pazarlás, férfiak vs. nők, vállalatok vs. fogyasztók

Akár hiszik, akár nem, a takarékosság hátterében inkább racionális indokok állnak, míg a pazarlás megelőzése érzelmi és lelki kielégülést nyújt. Fontos megfigyelés volt egyébként az, hogy míg a férfiakat a kézzel fogható eredmények győzték meg (kevesebb felhasznált víz, több megtakarítás), addig a nők csak a jó érzés miatt is szívesebben kipróbálnak pazarláskerülő tippeket és változtatnak a szokásaikon.

És persze óriási ösztönző erő a közösség is, ha nem egyedül kell véghezvinni mindezt és ha az emberek a saját mindennapjaikban is érzékelik a változást, ahelyett, hogy azt hangsúlyozzuk, hogy valami magasztosabb, globális cél érdekében kell cselekedniük. “A cégek és a fogyasztók időnként halogatják a cselekvést, egymásra mutogatnak, egymásra várnak. A fogyasztó azt hiszi, hogy ő egyedül nem tud semmit tenni a  nagy cégek mellett, a vállalatok pedig azt mondják, hogy amíg a fogyasztó nem tudatos, addig ők is tehetetlenek” – nyilatkozta Vince Beáta, az Unilever kommunikációs vezetője, aki elmondta, sok szakmabeli szerint a magyar fogyasztókat csak az ár érdekli, nem érdekli őket a fenntarthatóság. 

A tények

Európában a vásárolt élelmiszerek 50 százaléka hulladékként végzi. Magyarországon háztartásonként 100 kg élelmiszert dobunk ki évente, és egy évben 566 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. 50 000 tartósan éhező magyar gyermek van, az időszakosan éhezők akár négyszer ennyien is lehetnek. Az összes hazai üveghatású gázkibocsátás 16 százaléka háztartási fogyasztásból származik. Egy átlagos magyar háztartás 1 m²-re jutó energiafelhasználása csaknem kétszer annyi mint az uniós átlag. A magyarok átlagos napi vízfogyasztása 100 liter, ami éves szinten 34 m³ személyenként. Ez a mennyiség 212,5 db 160 literes kád megtöltéséhez lenne elegendő.

A tippek

Az élelmiszerpazarlás ellen:

– Gondolja végig a heti menüt, hogy a családból ki mit eszik majd a héten. Ez alapján külön listát készíthet az otthon megtalálható alapanyagokról, a hűtőben és fagyasztóban maradt, de még felhasználható ételekről, és a megvásárolandó termékekről. 

– Mindig írjon bevásárlólistát, mert így csökken az impulzusvásárlás esélye. Persze nem kell hozzá kockásfüzet, rengeteg alkalmazás van már. És ha igazi profi akar lenni, akkor csoportosítsa a termékeket, mondjuk kerüljenek külön oszlopba a friss, a fagyasztott és a tartós szárazáruk. 

– Nézze meg a minőségmegőrzési időt, és ha tudja, hogy az adott terméket hamarosan felhasználja, akkor vegyen olyat, aminek közelebbi a lejárati dátuma. Így ugyanis megakadályozhatja, hogy az adott áru élelmiszer-hulladékként végezze a boltban. 

– A maradékot, amit már senki nem eszik meg, fagyassza le. Biztos, ami biztos alapon pedig írja rá az étel nevét és a fagyasztás dátumát.

– Persze az is jó módszer, ha eleve annyi ételt készít, amennyit megeszik a család, és ennek megfelelően érdemes tárolni az alapanyagokat is, a nagyobb adag húsokat például érdemes kiporciózni. 

Főzés:

– Használjon egy felnőtt, egészséges ember számára irányadó mértékeket, mennyiségeket, vagyis ha nem cél, hogy maradjon az ételből, akkor csak annyit készítsen, ami biztosan elfogy. Segíthet, ha kisebb tányérokon tálal, hiszen ezeken a kisebb adag is többnek tűnik, és nem kell annyit enni, hogy “jóllakottnak” érezzük magunkat. 

– Az előkészületet sem illik elsumákolni, készítsen ki minden hozzávalót és edényt, amire szüksége lesz, a hámozást se nagyolja el, az alapanyagok darabolását pedig ütemezze a főzési szakaszok szerint.

– Naplózzon, vagyis írja le a tapasztalatait a mennyiségekről, főzési/sütési időkről, így legközelebb jobban tud majd ütemezni, és így csökkentheti a főzésre szánt időt és talán kevesebb maradék keletkezik.

– Nézze meg, hogy milyen alkalmazásokat tud letölteni a telefonjára vagy a tabletjére, amelyek megmutatják, hogy az otthon található alapanyagkból, maradékokból milyen étel készíthető el. 

– Ha étterembe megy, rendeljen kisebb adagot vagy csomagoltassa el a maradékot. Ez már egyáltalán nem ciki! Becslések szerint egyébként az élelmiszerpazarlás 10 százaléka az éttermekben a vendégek által el nem fogyasztott fogásokból származik. 

További tippeket olvashattok a folytatásban újrahasznosításról, víz- és energiatakarékosságról.