Miért eszünk sonkát és tojást húsvétkor?

A húsvét elképzelhetetlen lenne sonka, tojás, kalács, torma és a bárány nélkül. Elgondolkodtunk már vajon azon, hogy miért ezek az ételek kerülnek az asztalra?

A húsvéti bárány Jézust szimbolizálja, a tojás az életet és az újjászületést, a kalács a töviskoszorút, a bor Krisztus vérét, a torma a Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi.

A bárány fogyasztásnak Erdélyben még komoly hagyománya van, de a legtöbb magyar lakta területen bárányhús helyett inkább füstölt sonka kerül a húsvéti asztalra. Ennek több oka is van, például az, hogy mi a sertéshúst jobban kedveljük és a disznóvágáskor füstre akasztott sonka húsvétra érik meg. Így a húsmentes hetek után igazi ünnepi csemege kerülhet az asztalra.

Az angolszász kultúrából származó húsvéti keresztes zsemle (hot cross buns) manapság Magyarországon is egyre jobban elterjedt. A péksütemény tetején a kereszt alak Jézus keresztre feszítésére emlékeztet bennünket. A tésztájába mazsola és fűszerek (fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, szerecsendió) és citromhéj is kerül.

A keresztény hagyományokhoz tartozik az ételek húsvétvasárnap reggel történő megszentelése, ez a szokás a VII. század óta tart. A felsorolt ételek mellett vannak olyan régiók, ahol húsvéti sárgatúró is kerül a megszentelendő ételek kosarába. A szentmise után a család együtt fogyasztja el a megáldott ételt.

Még mai napig él az a szokás, hogy a szentelt ételek morzsáit elégetik. Ennek szélsőségesebb formája volt, amikor a sonka csontjait gyümölcsfákra akasztották, hogy előidézzék a bőséges termést, vagy az ajtófélfára függesztették a rossz szellemek távol tartsák. Sőt, olyan is előfordult, hogy a szentelt morzsákat a tyúkokkal etették meg, hogy bővelkedjenek tojásban.

Így lesz jó a húsvéti sonka:

A sonkát bő vízben egy éjszakára vagy legalább 5-6 órára áztassuk be, hogy ne legyen annyira sós. Majd ezt a vizet a főzés előtt öntsük le, és ismét bőséges vízzel kezdjük el főzni. A sonka főzővízéhez adhatunk például borókabogyót, egész borsot, köménymagot –ezeket tegyük fűszertojásba. Ezen felül pedig egy nagy fej vöröshagymát, 1-2 darab babérlevelet és pár gerezd fokhagymát is tehetünk a főzővízbe. Elvileg annyi órán keresztül kell főzni, ahány kilós a sonka. A sonkalevet érdemes félretenni, levesekhez és főzelékekhez is fel lehet használni alapléként.

Fotó: Huszár Boglárka