Válogatós? Ezért ne aggódj miatta!

Fintorog a zöldségekre? Könyörögni kell, hogy lemenjen még egy falat? Semmi ok az aggodalomra! Egy nemrég publikált kutatás szerint a válogatós gyermekek éppen olyan egészséges, normál súlyú és magasságú felnőttekké válnak, mint jól evő társaik.

gyerek
2019. április 26. C.L.

Még azt is nehéz definiálni, mit jelent valójában, ha egy gyermek válogatós, illetve, hogy kik azok, akik azzá válnak és miért. Általánosságban elmondható, hogy egy válogatós gyermek jobban preferál bizonyos élelmiszereket és gondja van az új ízek kipróbálásával. Az is jellemző, hogy ezek a kicsik nagyon lassan esznek, és kedvenceiket is csak bizonyos módon lehet tálalni számukra.

Egy nemrég publikált kutatás, a Children of the 90s study azaz a Kilencvenes évek gyermekei most azokat a szülőket is megnyugtathatja, akiknek gyermeke a fent felsorolt kitételek szerint étkezik.

Hogy alakul ki a válogatósság?

A válogatósság számos szülő számára jelent stresszforrást: állandó csatározás az étkezések alatt, nem beszélve az aggodalomról, hogy gyermekünk megszerzi-e a növekedéséhez és az egészséges élethez szükséges tápanyagforrásokat. Súlyosabb esetekben a probléma az egész család életére, sőt, még a szülők párkapcsolatára is negatív hatással lehet.

A viselkedés egyébként általánosan jellemző az óvodáskorú gyermekekre, ám az iskoláskor beköszöntével legtöbben ki is növik a dolgot. Ezért aztán sokan úgy vélik, hogy a jelenségnek evolúciós oka is lehet, hiszen régen segíthette a tapasztalatlan gyermekeket a mérgező és/vagy keserű ételek elkerülésében. Szintén elképzelhető, hogy egyes velünk született gének hajlamosítanak a válogatásra, hiszen az is kódolt, mennyire vagyunk érzékenyek például a keserű ízre.

A Kilencvenes évek gyermekeiről szóló kutatás Bristolban született gyermekek fejlődését követte nyomon születésüktől felnőttkorukig. A tudósok három éves korukban kiválasztották azokat a résztvevőket, akik étkezésük során a válogatósságra jellemző jegyeket produkálták. Ezt követően megvizsgálták a korábbi adatokat a család életével és az étkezéssel összefüggésben, s lejegyezték azokat a jelenségeket, amelyek a válogatósság kialakulásához vezethettek. Később nyomon követték ezeknek a gyermekeknek az étrendjét egészen a serdülőkorig, és összehasonlították azokkal, akik változatosabban étkeztek.

A kutatók találtak néhány olyan tényezőt, amely segíthet elkerülni, hogy a gyermek válogatóssá váljon. A mintegy 6000 megkérdezett válaszából kiderül például, hogy a szilárd ételek kései (kilenc hónaposnál későbbi) bevezetése esetén nagyobb valószínűséggel lett válogatós a gyermek három éves korára.

A szülők aggodalma is ronthat a helyzeten: azok a gyermekek, akinek a szülei kétéves korukban rástresszeltek az evésre, nagyobb valószínűséggel váltak válogatóssá három éves korukra. Azok, akiknek a szülei már két éves kor körül problémáztak az evést illetően, 50 százalékban váltak rossz evővé, míg a kevésbé idegeskedő szülőknek csupán 17 százalékban lett válogatós a gyermeke.

A családi étkezéseknek szintén fontos szerep jut a történetben: a házi készítésű ételek ismételt felszolgálása pozitív hatással van a gyermekekre. Ha ugyanis azt látják, hogy mindenki ugyanazt eszi és minden étkezésnél más-más a menü, azzal a kicsik azt a példát kapják, hogy normális, ha az ételek széles skáláját élvezni tudjuk. Természetesen ez csak akkor működik, ha közben senki nem erőlteti egy-egy étel elfogyasztását rá a gyerekre.

Egészségesen nőnek fel

A Kilencvenes évek gyermekeiről szóló kutatásból az is kiderül, hogy a válogatós gyermekek kevesebb zöldséget és gyümölcsöt (sőt, kevesebb húst!) fogyasztottak társaiknál három éves korukban. Más kutatások eredményeihez hasonlóan azonban a bevitt kalória mennyisége elegendő volt. Maga a szokás azonban megmaradt tíz -tizenhárom éves korban is.

S hogy hogyan befolyásolta mindez az egészséges fejlődésüket, növekedésüket? Ehhez a tudósok az átlag testsúly, magasság, valamint BMI értékeket vették alapul: hét éves kortól 17 éves korig évente vizsgálták ezeket annál a 300 gyermeknél, akiket három éves korukban rossz evőként definiáltak. A kiválasztottak a velük egyidős populáció átlagos értékeit hozták, vagyis normálisan fejődtek. Csak nagyon keveseknél társult a probléma kóros soványsággal és alacsony BMI index-szel kamaszkorban: a tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy nekik valóban szükségük van  extra támogatásra.

Általánosan azonban épphogy az vonható le tanulságként, hogy a legtöbb válogatós gyermek éppen olyan jól fejlődik, mint jól evő társai. A legtöbben kinövik a dolgot, és szülőként azzal tehetünk a legtöbbet, ha elengedjük a problémát ahelyett, hogy felnagyítanánk.

Via

Fotó: Pixabay