Gyerekcipőben a gyermekjogok érvényesítése

Magyarországon még mindig sok a probléma a gyermekek jogainak érvényesülése terén. A legkisebbek egészségi állapotát, lakhatási és otthoni tanulási körülményeit tekintve hazánk a sereghajtók között szerepelt egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gyermekalapja (UNICEF) által tavaly közzétett jelentésben, s az is tény, hogy a magyar tinédzsereknél az összes régióbeli ország fiataljai jobban ismerik jogaikat – világított rá Bábel Tamás. Az UNICEF Magyar Bizottságának igazgatóját a közelgő Gyermekjogi Világnap alkalmából kértük rövid helyzetértékelésre.

 – Vannak-e, s ha igen, milyen jellegű eredményeket tud hazánk fölmutatni, melyeket az 1989-ben megszületett Gyermekjogi Egyezményben foglaltak szerint elért?

– Az egyezmény elfogadása és aláírása óta létrejött hazai jogszabályok többsége megfelelően figyelembe veszi a gyermekek jogait, az egyezmény alapelveit. Közülük is kiemelkedik az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény, amely európai mércével is igen korszerűnek mondható. A jogok érvényesülése terén ugyanakkor sok a probléma. A gyermekek elleni erőszak esetén az eljárások például gyakran aránytalanul elhúzódnak, jelentős lelki fájdalmat okozva az érintett gyermeknek, válóperek esetén pedig elhelyezésükről akár évekig is veszekedhetnek a szülők. Ez egészen biztosan sérti a gyermekek legfőbb érdekét, melynek figyelembe vételét az egyezmény előírja. Ezekben az esetekben gyakran a megfelelő rehabilitációs lehetőségek is hiányoznak a gyermekek számára.
 

– Gyermekszegénység tekintetében hol helyezkedik el Magyarország a régió más országaihoz képest?

– Egy 2010. évi UNICEF jelentés szerint, amely 24 OECD tagállamot vizsgált, Magyarország a középmezőnybe tartozik gyermekszegénység terén a kedvező adózásnak és a segélyeknek köszönhetően. Tegyük hozzá, ez a felmérés még a válság előtti adatokat használt. Ugyanez a jelentés azt is vizsgálta, hogy mekkora a különbség az átlagos és a legrosszabb helyzetű gyermekek között, s arra a következtetésre jutott, hogy jelentős egyenlőtlenség tapasztalható a gyermekek között. Mi a lakás- és otthoni tanulási körülmények, valamint az egészségi állapot (egészségügyi panaszok, táplálkozás) tekintetében a rangsor végén, a 21-24. helyeken végeztünk. Egy 2009-es adat szerint pedig a gyermekek tizenöt százaléka olyan családban él, ahol senkinek nincs munkája.
 

– Mely részterületeken vagyunk még különösen nagy elmaradásban?

–  A gyermekek jóléte terén Csehországnak általában jobbak a mutatói. Ugyanakkor a gyermekes családok közötti jövedelmi különbségek tekintetében Szlovákia és Lengyelország – a már idézett 2010. évi UNICEF jelentés adatai alapján – rosszabbul áll nálunk, mert nagyobb a szakadék az átlagos és a legrosszabb helyzetű gyerekek között. Magyarországot kivéve, az összes régióbeli országban azonban az uniós átlagnál jobban ismerik a jogaikat a 15-18 év közötti fiatalok. Egy 2009-ben végzett, a 27 EU tagállamra kiterjedő felmérés során három magyar fiatalból csak egy tudott arról, hogy speciális jogok illetik meg. Ezzel Magyarország az utolsó előtti helyen végzett. Az átlagnál kevesebben tudták nálunk azt is, hogy hova fordulhatnak jogaik megsértése esetén.
 

–  Milyen eszközökkel, hogyan tud segíteni a magyar UNICEF ezeken a problémákon, s tapasztalatai szerint milyen hatékonysággal?

–  Az UNICEF a világon mindenütt a gyermekjogok szószólója. A 2012-es év a gyermekjogok ismertségének növeléséről fog szólni magyar vonatkozásban; aktív kommunikációs gyermekjogi kampányt indítunk a 10-18 éves korosztály körében, segítő oktatócsomagokat készítünk tanároknak és elindítunk egy gimnáziumi diákprogramot is. Terveink között szerepel egy évenként megrendezésre kerülő gyermekjogi konferencia is a témában, kifejezetten tanárok számára. Bízunk benne, hogyha a média is aktívabban foglakozik ezzel a problémával, akkor alulról is elindul egyfajta nyomás  az érintettek felé, és előbb-utóbb sikerül változást elérnünk.