Tari Annamária: Az online világ nagyon jó, ha odasimul az offline mellé

Körülvesznek minket a digitális eszközök, az internet a mindennapok szerves részévé vált. De vajon tudjuk-e szülőként helyesen kezelni a helyzetet?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
család
2018. szeptember 17. Dívány

Tudatosság szempontjából elég jól állnak a magyar szülők, derült ki a Vodafone Magyarország friss felméréséből. A vizsgálat célja az iskoláskorú gyerekek digitális eszközhasználatának feltérképezése volt, és arra is kíváncsiak voltak, hogy a szülők mennyire szabályozzák az ezekkel eltöltött időt. A Digitális család program keretében készült kutatás részleteit az amerikai fiatalok kütyühasználatát bemutató Screenagers című dokumentumfilm vetítésén ismertették.

A reprezentatív felmérés egyik talán legfontosabb eredménye, hogy a magyar szülők 76 százaléka szabályozza a képernyők előtt eltöltött időt, vagyis felismerték, hogy ez az ő felelősségük. A kisebb gyereket nevelő szülők ötöde érzi úgy, hogy nem mutat jó példát a gyerekének, mert ő maga is sokat lóg az interneten. Sőt a szülők negyede bevallotta, hogy néha digitális cumiként használja az okoskészüléket, mert ő maga adja a gyerek kezébe azért, hogy egy kicsit lekösse a figyelmét, mondta Carra Anita, a Vodafone Magyarország Lakossági szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese. Ugyanakkor a szülők kétharmada tudatosan szervez közös családi programokat azért, hogy a gyerek ne üljön túl sokat a képernyő előtt.

Az általános iskolás gyerekeket nevelő családok 44 százalékánál vannak kütyüzésre vonatkozó szabályok, míg a középiskolások esetében ez az arány rosszabb, csak 33 százalék. És hogy mit néznek a gyerekek? A 6-14 éves korosztály közel háromnegyede rendszeresen nézi a YouTube-ot, és a 15-19 évesek körében is a videómegosztó oldal a legnépszerűbb, amit szorosan követ a Facebook és a Messenger.

A vetítést követő kerekasztal-beszélgetésen Jakupcsek Gabriella Carra Anitával, Tari Annamária pszichológussal, Steigervald Krisztián generációkutatóval, dr. Lénárd Andrással, az ELTE Digitális Pedagógiai Tanszékének vezetőjével, Fegyverneki Gergő digitálispedagógia-szakértővel és Trunk Tamás (Dablty) fiatal influencerrel elemezte a hazai helyzetet.

A szülőnek alkalmazkodnia kell

Tari Annamária szerint nem lehet azzal védekezni, hogy ez Magyarország, a filmben pedig Amerika van. Úgy véli, hogy napjainkban a szülők felé az a legfontosabb üzenet, hogy a kialakult helyzettel muszáj kezdeni valamit, mert a probléma nem fog magától megoldódni.

“Az online világ nagyon jó, ha odasimul az offline mellé” – mondta, de ettől még tudni kell az offline világban élni, ezt pedig a szülőnek kell megtanítani a gyereknek.  Úgy véli, hogy a tiltás nem jó megoldás, majd hozzátette: “Ha a vonzó tárgyat a szülő magyarázat nélkül elteszi, akkor ebből a vonzásból indulatvezérelt tevékenység lesz.”

A gyerek-szülő viszony ma már teljesen megváltozott, másmilyen, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nem jár alanyi jogon a szülői tekintély, mert a gyerek visszakérdez, és csak akkor fogad el dolgokat, ha valóban indokoltnak látja. “Ettől egy szülő vérnyomása 20 éve még kivitte volna a plafont, de ma meg kell tanulnia hatékonyan kommunikálni, és érveket megfogalmazni” – mondta Tari Annamária.

A cikk itt folytatódik.