4 gyerekkel és egy excel táblázattal vagyok… szabad lesz kérem?

Néha úgy érzem, hogy még egy multi, mérnök-asszisztensének seregnyi feladatai is eltörpülnek, az én hétköznapi teendőim mellett. Hisz nekem négy kisgyermek és egy dolgozó férj háttérországa a munkaköröm.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
történetek
2017. február 26. Babafalva

Immár nyolcadik éve vagyok itthon négy gyermekünk mellett, és egyszer elgondolkoztam azon, hogy milyen megnyerő dolgot tudok majd mondani egy állásinterjún, ha vissza szeretnék térni a dolgozó nők világába. „Van négy gyermekem, de beszélek négy nyelven!”. Ez sajnos nem igaz, mert fénykoromban – közvetlenül a sikeres nyelvvizsgák után is – csak három volt ez a szám. Akkor mondjuk. „Van négy gyermekem, roppant motivált vagyok a nem otthoni munkavégzés tekintetében (mert jó végre egy kicsit kimozdulni és mást csinálni), hatékonyan osztom be az időmet (mert ha valamiből nem sok van, az felértékelődik), kiválóan tudok együttműködni másokkal” (egy 2, egy 4, egy 6 és egy kiskamasz 8 évest rávenni pl. a reggeli elindulásra, időben, na az a kihívás), de talán a legütősebb érvem az lenne, hogy „van némi tapasztalatom a logisztika területén”.

Lássuk, mi rejlik eme magabiztos kijelentés hátterében…

Sokan ismeritek az otthoni káosz felszámolására irányuló állandó kísérletet. Be kell tenni egy mosást, leszedni és elpakolni a száradó ruhákat, kipakolni a mosogatógépet, bepakolni a koszos edényt, ebédek főzni, bevásárolni és rendet rakni. Mindezt leginkább egyszerre, a lehető legrövidebb idő alatt, mert pl. engem a titkárnői feladatok is várnak (férjem generálkivitelező cégének én vagyok az adminisztratív segítsége). Szóval hazaérve a reggeli gyerekszállítmányozásból, indul a mérgezett egér figura. A szüleik tudta nélkül bulit rendező tinik érezhetik így magukat az ősök visszatérése előtti utolsó fél órában, amikor is versenyt futnak az idővel a romeltakarítás és eredeti állapot helyreállítása ügyében.

Szóval először el kell indítani a gépeket, mert mire befejezzük az egyéb teendőket, végeznek a gépek is. A lehető legtöbb dolognak kell párhuzamosan futni.

Lássunk egy példát: ha főzni szeretnék, el kell pakolni a konyhapultról a reggeli kapkodás romjait, de ahhoz, hogy ez bemehessen a gépbe, előbb ki kell pakolni. Tehát mosogatógép ki, szennyes edény be, főznivaló előkészít, kaja feltesz. Amíg fő, beteszünk egy mosást. Hogy azt legyen hova kiteregetni, leszedjük a  szárítót. De sohasem lehet üresjárat, ezért bármerre megyünk, van a kezünkben valami, amit a helyére szállítunk, hiszen a lakásban a rend csak azokban a pillanatokban uralkodik, amikor nincs jelen kiskorú. Gyorsított felvételen egy úgy nézne ki, hogy az ember rohangál a lakásban, valami mindig van a kezeiben, a vállára feldobva. Ide befut, onnan kihoz, közben azt visszatol, a helyére tesz… A lakáson hurrikánként átvonuló rendkívüli személy egyszerre csak mindennel kész, de addigra már menni kell a gyerekekért, és az elintézendő feladatok listája nem lett sokkal rövidebb, mert ez csak a napi rutin volt. Olyan ez, mint ez nagy kirakós darabjait rendszerezni és kirakni. Hiába ismered már a képet, mivel valakik mindig összekeverik, folyamatosan válogatsz és rakosgatsz (mint Hamupipőke madársegítség nélkül…). Ha pedig a titkárnői teendők sürgőssége mindent felülír, akkor marad a szétszórt puzzle, amit a gyerekek délután egy másikkal is összekevernek.

A cikk itt folytatódik!