A mosoda és a háború

„Mielőtt a fürdőbe lépnének, elszedik tőlük ruhájukat és fehérneműjüket. Ha azután a fürdőben felfrissült, rendesen megnyírt és megberetvált katonák kilépnek a meleg medenczéből, már fertőtlenítve, kijavítva és kivasalva kapják vissza a mundért, régi fehérneműjük helyett pedig tiszta, kijavított fehérneműt kapnak.”

Tiszta gatya nélkül a háború gyorsan véget ér

A háború számtalan logisztikai problémával szembesítette az első pillanattól a vezérkarokat. Olyan problémákkal, amelyek megoldása nélkül a háborút rövid úton be kellett volna fejezni. Az egyik ilyen kérdés a harcoló csapatok higiéniája volt. Eddig mindenki otthon tisztálkodott, ízlésének és pénztárcájának megfelelően választva szappant – maga gondoskodott a fehérnemű tisztántartásáról.

Nem kell nagy képzelőtehetség számunkra, hogy a probléma súlyát felmérjük: a hadrakelt sereg száz- meg százezer harcosát miként lehet ellátni egyebek mellett ruhaneművel, miként lehet megoldani a mosást, a harcok során megsérült és végletesen elkoszolódott ruházat pótlását. A dolog tétje a fertőző betegségek viharos gyorsasággal történő elterjedése volt: tífusz, vérhas, effélék. Ehhez járultak még a bolhák és a tetvek, amelyek kifejezetten baráti viszonyt ápoltak a ragályos betegségekkel. Ezeket a takarítatlan fedezékekben könnyű volt összeszedni, de csak komoly fertőtlenítés után lehetett megszabadulni tőlük.

Az első számítások elvégzése után azonnal kitetszett, hogy a szennyes ipari, azaz hadi méretekben történő begyűjtése és hátországba történő utaztatása szóba sem kerülhet. Másra volt szükség.

A tiszta gatya és a modern technika

Nos, a modern technika már abban a korban is csodákra volt képes. Mint annyi minden másban, ezen a területen is a németek voltak az úttörők. Egy rendkívül praktikus mosodát gyártottak le, amely 2 teherautóra és 2 pótkocsira fért fel. Ezt rendelte meg a közös hadügyminisztérium 12. osztálya.

Amikor Düsseldorfból megérkezett a Gebrüder Poensgen A.G. vállalat 5 darab tábori mosodája, egy derék népfelkelő tábori mérnök, bizonyos Zoltán Géza nevezetű, átnézte a szerkezetet, és jelentősen leegyszerűsítette, illetve megnövelte a hatásfokát. Az általa tervezett mosoda már felfért egyetlen teherautóra és egy pótkocsira, lényeges olcsósága és mozgékonysága mellett nagy előnye volt, hogy nem csak a ruhákat mosta ki és fertőtlenítette, de zuhanyozásra is lehetőséget adott. Szinte bárhol fel lehetett állítani, ahol víz elégséges mennyiségen állt rendelkezésre.

A Vasárnapi Újság 1917. évi 10. számában így írja le a tábori mosoda működését:

„A harczoló csapatok a harcztéri fáradalmak és viszontagságok következtében bizony nem a legnagyobb tisztasággal jönnek el ide. Mielőtt a fürdőbe lépnének, elszedik tőlük ruhájukat és fehérneműjüket. Ha azután a fürdőben felfrissült, rendesen megnyírt és megberetvált katonák kilépnek a meleg medenczéből, már fertőtlenítve, kijavítva és kivasalva kapják vissza a mundért, régi fehérneműjük helyett pedig tiszta, kijavított fehérneműt kapnak.”

„A beszállított ruhákat mindenekelőtt lúgban áztatják, azután bekerülnek ezek egy egészen újonnan konstruált mosógépbe, a milyent a háború előtt nem készítettek. Ezeknek a mosógépeknek a sajátossága az, hogy bennük megfelelő nyomással száz foknál nagyobb hő érhető el és ennek következtében nem egészen tiz percz alatt az idekerült ruha minden tekintetben fertőtelenítve lesz. Innen czentrifugális gépekbe kerül a fehérnemű, a hol azt a gépek kicsavarják, azután egy egészen új rendszerű gőzszárító kamrába teszik ezeket, a hol a ruha tiz percz alatt tökéletesen megszárad. Ebben a szárítóban a csövekbe zárt gőz száz fokra melegíti föl a száraz levegőt.”

A Zoltán-féle tábori mosoda működtetéséhez elég volt egy parancsnok és 20 főnyi személyzet, amely csodákra volt képes. Egyszerre 24 katona zuhanyozhatott. 10 óra alatt 1000 ember fürödhetett le. Mindenkire átlagosan 10-15 perc jutott. A mosoda egy nap alatt 5000 férfiú egyenruháját és fehérneműjét tudta kimosni és fertőtleníteni.

Család

A tábori mosodák fontos küldetést teljesítettek be: az otthon, a család egyik legalapvetőbb feladatát vették át a háború idejére, s intézték – amennyire ezt egy „intézet”, egy „hivatal” átvehette és intézhette.

Ha állt a front, a „mosoda vitézek” szinte bárhová el tudtak jutni, nem ritkán ezer lépésre a legelső vonalak mögött is üzembe tudták helyezni a „tisztaság gyárat”. Ha azonban a front mozgásba lendült, és gyorsan kellett előre vagy hátra menni, könnyen elmaradt a fürdés vagy a mosás.

A tábori mosodák segítettek túlélni a háborút – testben és lélekben egyaránt. Küldetésüket teljesítették – amennyire arra képesek lehettek.

Fotó: Fortepan – Jankó Attila: http://csaladhalo.hu/wp-content/uploads/2014/11/fortepan-33801.jpg