Családháló

Kezdőoldal Történetek „Angival és a gyerekekkel a lelki megrázkódtatástól eltekintve egészségesen megvagyunk” – avagy így segített a Szabad Európa Rádió a szétszakadt családoknak

„Angival és a gyerekekkel a lelki megrázkódtatástól eltekintve egészségesen megvagyunk” – avagy így segített a Szabad Európa Rádió a szétszakadt családoknak

„A Szabad Európa Rádió által tudhattuk meg az igazságot hazánkról és a nagyvilágról egy olyan időszakban, amikor az igazságot kimondani államellenes cselekedetnek számított”, írta Antall József miniszterelnök 1990-ben. Bár sok kritika is érte, a Szabad Európa Rádió (SZER) rendkívül sokat tett azért, hogy a disszidáltak üzenni tudjanak az itthon maradottaknak. Ezért is nevezték a remény hangjának.

Családháló,

Az 1956-os forradalom kitörésének híre gyorsan eljutott a világ minden pontjára, így a még a második világháború alatt disszidált magyarok hamar értesültek róla, hogy rokonaik veszélyben vannak. Ezzel párhuzamosan megindult az emigrálás a forradalom alatt, amely során 200 ezer magyar hagyta el az országot, hogy valahol nyugaton keressen menedéket, s kezdjen új életet. A Szabad Európa Rádió már 1956 előtt is nagy népszerűségre tett szert üzenetküldő szolgáltatásával, amelynek segítségével elsősorban az amerikai magyarok üzentek itthoni hozzátartozóiknak.

A rádió több helyszínt is megjelölt, ahol lehetőség volt ezeket az  üzeneteket felvenni, s amelyeket meghatározott időközönként újra és újra lejátszották a rádió bizonyos műsoraiban. Mivel ekkorra már igen elterjedt volt a magyar háztartásokban a rádiókészülék, ezek a távolról érkező üzenetek valóban el is jutottak a címzettekhez, megnyugvást, örömet okozva nekik.

1956. október 23-tól a SZER-en keresztüli üzenetküldések néhány napra leálltak, s akkor indultak el újra, amikor a sebesültek már annyira sokan voltak, hogy a magyar kórházakban nem fértek el, és Bécsbe kellett szállítani őket. Az egyik bécsi szállodában volt lehetőség az üzenetfelvételekre, s innentől a SZER hullámhosszán özönleni kezdtek a kintiek reménykedő, szomorú vagy biztató mondatai.

„Drága jó Anyukám és Ati. Szörnyű kétségek közepette állok itt a mikrofon előtt, hiszen az elmúlt két hét eseményei után azt sem tudom, éltek-e még. Megpróbáltalak telefonon elérni benneteket, de nem sikerült. Így most csak arra kérhetlek, írjatok az első adódó alkalommal, és közöljétek, mire van szükségetek. Állandóan rátok gondoltam, és eszembe jutott, hogy te, anyukám egyszer leveskockákat kértél tőlem, hogy legyen mit ennetek, ha háború lesz. Talán a Jóisten akarta úgy, hogy éppen ezt a kívánságodat három héttel ezelőtt teljesítettem. Remélem, még időben megkaptátok. Bandi kéri, hogy a nálad lévő összeget, amennyiben megkaptad, oszd el Ilonka és Baba között. Reméli, hogy jól vannak. Amint lehet, csomagot küldök. Angival és a gyerekekkel a lelki megrázkódtatástól eltekintve egészségesen megvagyunk. Abban a reményben búcsúzom, hogy mind ti, mind összes szeretteink épségben megvannak. Mindnyájunk nevében kimondhatatlan szeretettel és aggódással ölelünk, csókolunk mindnyájatokat.”

Az ilyen és ehhez hasonló üzenetek százai, ezrei hangzottak el a rádióban. Nagyon sokan innen merítettek erőt, hogy maguk is útnak induljanak nyugat felé, mások pedig megnyugodva afelől, hogy szeretteik immár biztonságban vannak, itthon folytatták életüket.

Fotó: Fortepan

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Az apuka is “bepisilt”, hogy a lánya megnyugodjon

Még, hogy az apukák nem empatikusak! Ben Sowards ennek pont az ellenkezőjét bizonyította! Kislánya kellemetlen pillanataiban maximálisan mellette állt.

Close