Életre szóló játék – Kölley György története 1. rész

Hat évesen kezdett cserkészkedni, de nem sokkal a kezdet után súlyosan megbetegedett. Az orvos semmi jóval nem biztatta a szülőket. A tüdőgyulladás ebben az időben és ilyen fiatal gyerekeknél általában végzetes kimenetelű volt. A cserkészvezetők ezért úgy gondolták, hogy –bár a képzése még nem tart ott – megengedik neki, hogy cserkész fogadalmat tehessen. A magas lázzal küszködő, beteg kisfiú megígérte, hűséges lesz a cserkészek törvényeihez: szolgálja Istent, a hazát, és embertársait. Nem sokkal később feladták neki az utolsó kenetet is. A mentőövet egy újonnan felfedezett szérum dobta: a sündisznómájból készült injekciótól rohamos gyógyulás kezdődött.

Ezután Gyurka a gellérthegyi cserkészcsapat lelkes tagja lett. Még 9 éves sem volt, mikor már teljes bizonyossággal tudta: pap akar lenni. Ez olyan komoly elhatározás volt, hogy már ekkor is gyakorolt, a „németkisasszony” és a húgai ministráltak az otthoni „misékhez”. Ha a kislányoknak nem volt kedve ilyet játszani, akkor Gyurka –csak a rend kedvéért – megkergette őket a piszkafával.

Az egész fiatalkora a cserkészet körül forgott, hamar vezetővé vált. Az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek közvetlen közelről válik részesévé: társaival őrséget adnak, kordont állnak, s ahol tudnak, segítenek. Mire a háború elérte Magyarországot Gyurka már Budapesten a Szemináriumban lakott. Továbbra is a tanulás és a cserkészet töltötte ki minden idejét.

a 96-os sólyom cserkészcsapat 1930-ban (www.96solyom.hu)

Egy nap levél várta édesapjától. Azt írta, hogy a háborús események alakulása miatt minden magyar családnak a haza védelméért áldozatot kell hoznia. Mivel Gyurka pap lett, ezt az áldozatot náluk neki, az édesapjának kell vállalnia. Ötvenen felül, népfölkelőként, tartalékos őrnagyi rangban harcolta végig a háborút. Mikor már minden elveszett, a tisztek magukra hagyták őket, „Bandi bácsi” akkor is a fiúkkal maradt. Focsaniba kerültek hadifogolytáborba, és csak 1946-ban „Rákosi kérésére” kerültek haza. Bár a népbíróság nem találta bűnösnek, mégis évekig nem kapott munkát. A család megélhetése, Gyurka taníttatása nagy terhet rótt az egész családra.

A játék komolyra fordul

Az ostrom alatt egy reggel a szemináriumban az egyik atya így szólt hozzá: „Na, Gyurka kapsz egy szép cserkész feladatot!” A svéd követség gyermekinternátusát áthelyezték a szemináriumba, Gyurkának velük kellett foglalkoznia. A névsorból hamar kiderült, hogy a mintegy negyven gyerek mind zsidó. A nyilasok elől a pápai követség által kiállított okmányokkal egészen az ostrom végéig sikeresen rejtegették őket.

Az ostrom után megindult a cserkészet újraszervezése. Gyurka is részt vett, már az elsők között ott volt a székház rendbetételénél, a normális ügymenet beindításánál. Ám a vezetőség újraválasztásánál már látszott, hogy nagy baj van. Teleki Géza – Teleki Pál fia – ellenlábasa, Jánosi Sándor, olyan kortes beszédet mondott, amiben mindenkit, aki nem az ő listájára szavaz, fasisztának, árulónak bélyegzett. A hallgatóság döbbenten, zúgolódva figyelt. A szavazat számláláskor az úgynevezett katolikus lista 85 százalékos támogatottságot kapott. A résztvevők föllélegeztek, mindenki megnyugodva tért haza. Senki nem gondolta, hogy nem győzhet a többségi akarat, hiszen az „új szeleknek” vesszőparipája volt a demokratikus eszmék hangoztatása.

Kölley György atya székesfehérvári papnövendékként (ezernegyes.hu)

Ezen februári események után lázas tevékenység indult. Az ÁVÓ –a besúgók segítségével –állandó megfigyelés alatt tartotta a vezetőket, miközben a cserkészek dolgozni kezdetek. Megindultak a képzések, a cserkészparkot rendbe hozták, a kiscserkész munkát egészen új alapokra helyezték. Kirándultak, megbeszéléseket tartottak, folyt a munka, az ÁVÓ pedig gyűjtötte az információkat.

Június 9-én Sík Sándor gyűlésre hívta a vezetőket a cserkész székházba, és elmondta, hogy a MADISZ a belügyminisztérium közreműködésével fel akarja oszlatni a cserkészetet, a nagy többséggel megválasztott vezetőket felszólítja a lemondásra, a vezetést pedig Jánosi Sándor kezébe teszi le.

Sík Sándor nagyon szomorú beszédben búcsúzott. „ Ez a harc az egér és az oroszlán harca”, nincs esély arra, hogy tovább folytassák a munkát. A vezetőség önszántából mégsem akart lemondani, úgy döntöttek, hogy a betiltásig mindenképpen megteszik, amit lehet.

Letartóztatás

Gyurkát aznap éjjel két órakor őrült csengetés ébresztette. A húga rémülten, reszketve nyitott ajtót, amin keresztül lökdösődve nyomult be négy bőrkabátos férfi. Kirángatták az ágyból, fel kellett öltöznie. Addig mindent felforgattak a szobában. Miután semmit sem találtak, bilincs kattant Gyurka hátratett kezein, és már kint is voltak az utcán. A már jól ismert fekete autó ajtaja kinyílt, hősünket belökték, és meg sem álltak az Andrássy út 60-ig, az ÁVÓ központjáig.

(Forrás: Kölley György: Értetek és miattatok)