Tanácsadó központok az abortusz ellen – orosz mintára

Hazánkban közel 100 abortusz tanácsadó működik. Ennek keretében tájékoztatják a nőket az állami és nem állami támogatásokról, a gyerekvállalásban segítő szervezetekről, az örökbeadás lehetőségéről, az inkubátoros elhelyezésekről és a terhességmegszakítás veszélyeiről. Több lépcsős a tanácsadás. 2012-ben 40 756 nő ment el az első alkalomra, és 37 862-en a másodikra, akik közül aztán 36 118 végeztettek abortuszt. A terhességmegszakítást megelőző tanácsadás nem csak Magyarországon kiemelt ügy.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
család
2017. szeptember 05. VEB

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Veronika Szkvorcova, az Oroszországi Föderáció egészségügyi minisztere kétoldalú tárgyalást folytatott a közelmúltban Budapesten.

A találkozón a felek megállapították, hogy mindkét ország népegészségügyi programja nagy hangsúlyt fektet a szűrésekre és a megelőző intézkedésekre. Az orosz tárcavezető beszámolt arról, hogy Oroszországban 2013 óta onkológiai, szív- és érrendszeri szűréseket végeznek, melyekben 23 millió felnőtt és az összes gyermek részt vesz. Balog Zoltán tájékoztatta az orosz tárcavezetőt a Magyarországon működő szűrőbuszok, a mindennapos testnevelés és az egészséges közétkeztetés tapasztalatairól is.

Veronika Szkvorcova ismertette annak az 1500 konzultációs központnak a működését, melyek az abortuszokkal kapcsolatban megelőzési tanácsadást folytatnak. A magyar tárcavezető tájékoztatta az orosz felet, hogy hasonló központok alapítását tervezik Magyarországon is. Ezekről részleteket még nem közölt a tárca. Az index.hu internetes lapnak az Emmi levélben jelezte, hogy Balog Zoltán azt mondta, hogy “Magyarországon 1993 óta működnek a Családvédelmi Szolgálatok. Ezek megerősítése fontos, de ez semmifajta szabályozási pluszt, lazítást, szigorítást nem jelent”.

Az orosz ortodox egyház, az abortuszellenes mozgalmak egyik fő támogatója lett, és az elmúlt években egyre aktívabb szereplővé vált az orosz politikai életben is.

2015-ben Kirill pátriárka és Szkvorcova egészségügyi miniszter megállapodást írtak alá a családi értékek közös védelméről és az abortuszmegelőzés fontosságáról. Abban is megegyeztek, hogy állami kórházakban hozzanak létre krízisközpontokat, ahol az ortodox egyház képviselői is tanácsokat adhatnak az abortuszt tervező nőknek.

  • 2003 óta tilos abortuszt végrehajtani a második trimeszterben,
  • 2012-ben bevezették “a csend hetét”, vagyis azt az egyhetes időszakot, amit egy nőnek kötelező kivárnia, mielőtt elvégeznék az abortuszt,
  • 2015-ben a Szkvorcova-féle Egészségügyi Minisztérium fogadtatta el azt a javaslatot, hogy az abortuszt kérő nőknek kötelező legyen megnézni az embrióról készült ultrahangfelvételt, és meghallgatni a szívverését.

Egy kis orosz demográfia

A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve Oroszország népessége a század közepére 80-100 millió főre csökken, az évszázad végére pedig statisztikailag „elfogy” az ország lakossága.

Jelenleg Oroszországban a terhességek majd kétharmada (!) abortusszal végződik, ami évi 1,7 millió terhességmegszakítást jelent. Oroszország a világon első helyen áll abortuszok számában, s a művi terhességmegszakítás következtében évi 200 ezer nő válik meddővé. Az abortusz betiltása legfeljebb csak átmenetileg hozhat javulást, utána visszaesne a születések száma azt ezt megelőző szintre. Lengyelországban például tilos az abortusz, ám a születések száma ott is alacsony.

A szociológiai felmérések szerint az oroszországi nők mintegy fele anyagi helyzetére hivatkozva nem nem akar (második, harmadik, vagy éppen első) gyereket. S valóban, az állam beavatkozása, segítségnyújtása javíthat a helyzeten.

Vlagyimir Putyin  2006-ban jelentette be, hogy megduplázzák az anyasági támogatást (első gyermek után 700 rubelről 1,5 ezer rubelre, második gyermek után 3 ezer rubelre, valamint a második szülés után 250 ezer, azóta az infláció miatt 350 ezer rubel támogatásban részesítik az anyákat). Ezt követően jelentősen növekedett az újszülöttek száma, s ma már nem csökken az iskolakezdők száma sem (korábban évente 1 millió gyerekkel kevesebb ment iskolába).

A növekedés azonban nemcsak az állam politikájának köszönhető, hanem annak is, hogy lassan most kezd családalapításba az 1985 utáni bébibumm generációja.

Demográfusok szerint két év múlva újabb éles visszaesés várható a születésszámok tekintetében. A ’90-es években született generáció is belép a reprodukciós korba, márpedig ezekben években Oroszország valóságos demográfiai sokkot élt ált, azaz komolyan megbosszulja magát a születésszám radikális visszaesését eredményező gazdasági „sokkterápia”. 2025-ig Oroszország lakossága 7-12 millió fővel fog csökkenni.

A demográfiai tendenciákra jellemző, hogy a gazdagabb országokban kisebb a születések száma, míg a szegényebb régiókban magas a születésszám. Oroszország viszont a születési és mortalitási mutatókban is alulmúlja a gazdag és szegény országokat.

Oroszországban csak a családok 8 %-ban van egynél több gyermek, az együtt élő párok 17 %-a gyermektelen. Az oroszországi nők átlagban 1,32 gyermeket szülnek, míg a reprodukcióhoz minimum 2,1-es arány kellene.

Oroszország a 20. század elején még a világ harmadik legnépesebb országa volt (Kína és India után), jelenleg viszont csak a hetedik helyet foglalja el.

A gyermek születése persze felforgatja a családok életét. Akadályoz a munkában, karrierépítésben, „sokba kerül”, ezért az egzisztenciális bizonytalanságban élők számára „kockázatos” a gyermekvállalás. Másrészt a társadalom modernizációjával megváltoztak az életviszonyok is. A tradicionális életvitelű családban a gyermek az idősebbek „nyugdíjalapja” is volt, a gyermeknek kellett gondoskodnia az idősekről, a szülők (idősebbek) tisztelete általános norma volt.

A modern társadalmakban a gyermekek mind több időt töltenek távol az otthontól (bölcsődében, iskolában, intézetekben, kollégiumokban, egyetemeken, hadseregben), és nem közvetlenül a családtagjaik, hanem egészében a társadalom igényeit elégítik ki. A generációk közti kapcsolatok szétfoszlanak, a gyerekek „luxussá” válnak, az öregek pedig csak „nyűggé.”

Azaz a demográfiai válság nem pusztán anyagi-gazdasági természetű jelenség, hanem a tradicionális társadalom bomlásának eredménye.

Kitolódott az első gyermekvállalás időpontja is. Oroszországban a nők csaknem fele egyedülálló, „szingli”, a 25 év alatti nők esetében pedig ez az arány kétharmados. Ebben nagy szerepe van az anyagi viszonyoknak is. A fizetések alacsonyak, a munkavállalás szülés után nem garantált, az ingatlanok árai csillagászatiak. Az oroszországi fiatalok harmada szüleivel él egy otthonban, negyedük pedig óriási összegeket költ albérletre. Oroszországban a szegények 60 %-a, a munkanélküliek 65 %-a nő.

Sok gyerek születik 20 év alatti nőtől „véletlenül”, sokaknak pedig 30 év fölötti egyedülálló nő az anyja, ezért nem kevés gyermek csonka családban kénytelen felnőni, egy szülővel. Sokan a magányos anyák közül ellökik maguktól gyermekeiket – jelenleg Oroszországban mintegy 3 millió szülő nélküli gyerek ténfereg az utcákon vagy valamely intézetben – vagy prostituált lesz. Csak Moszkvában mintegy 330 ezer nő él prostitúcióból, országszerte pedig milliósra tehető a számuk. A lányok jelentős része bűnbandák vonzáskörébe kerül, sokan valamely idegen országban kötnek ki szexrabszolgaként.

A házasságban élő nők helyzete is gyakran nehéz. Mintegy 70 %-uk családon belüli erőszak elszenvedője, évente mintegy 15 ezer nő hal meg Oroszországban a családi erőszak miatt.

Szakértők szerint a következőket lehetne tenni, hogy kiutat találjanak ebből válságos a helyzetből:

–         Olcsó hitelekkel lehetővé kell tenni a fiatalok számára az önálló otthonhoz jutást, megtörve az építőipari monopóliumok és a korrumpálódott bürokrácia árfelhajtó szövetségét.

–         Munkahelyteremtés, az önálló vállalkozások támogatása. Ehhez szintén olcsó, hosszú lejáratú hitelek kellenek, valamint a monopolhelyzetben lévő társaságok és bürokratikus akadályok  (a korrupció) leküzdése.

–         A gyermekekről gondoskodó szociális infrastruktúra helyreállítása (óvodák, bölcsődék).

–         Az oktatásban és egészségügyben elharapozótt korrupció felszámolása.

–         A felsőoktatás korszerűsítése, a diákok külföldre áramlásának megakadályozása, az oktatás fizetőssé tétele, amelyet a szegényebbek olcsó diákhitellel vehetnének igénybe.

(forrás: http://oroszvilag.hu/?t1=sajtoszemle&hid=1102)

 

[shortcodefblock title=”Ha úgy érzed, segítségre szorulsz” igazitas=”middle” szelesseg=”57″]Amennyiben te vagy valaki a környezetedből abortuszon gondolkozik, és segítenél neki ezt elkerülni, vagy te magad keresel kapaszkodót, nézd meg ezt a két honlapot (valsagterhesseg.hu és abortusz.hu), ahol infókat kapsz, és akár telefonon is beszélhetsz igazi segítőkkel! [/shortcodefblock]