Elűzni az influenzát avagy farsang a gyermekorvosi váróban

A farsangi ünnepség előtt pár nappal az óvónők felhívást tettek közzé: sajnos sokasodnak az influenzás megbetegedések, ám az ünnepség miatt sokszor az a tapasztalat, hogy a még nem teljesen gyógyult gyermekek is óvodába kívánkoznának, s hogy a tömeges megbetegedést elkerüljük, kérik a szülők határozott együttműködését, valamint a gyógyultak orvosi igazolását a jeles nap alkalmából. Akkor még nem tudtam, hogy a felszólítás minket is érint majd, mivel kisebbik lányom éppen az ünnepi hétvégén esett igen komolyan ágynak.

A felhívás nyomán persze mi, szülők is mozgolódni kezdtünk, hiszen a józan ész diktálta feltételek mellett ott vannak a gyermekek, akik gyakorlatilag egész hónapban a jeles alkalomra készültek, s nagylányomnak volt olyan óvodástársa, aki minden egyes alkalommal elújságolta nekem, mibe fog beöltözni, amikor csak találkoztunk. Persze szegényke lebetegedett, méghozzá nem is kicsit és sajnos nem volt kérdés, hogy távol maradjon-e a várva-várt ünnepségtől.

Én viszonylag „olcsón” megúsztam a dolgot, mivel 39 fokos láz mellett másodszülöttemet nem igazán kötötte le, elkészült-e már a hosszas lamentálás során kiválasztott Szent Johanna jelmeze (nem) amelyre szerencsére így sem energiát, sem súlyos pénzeket nem fordítottunk.

Mert ugye, mint azt az elmúlt napokban több játékgyártó cég felméréséből is olvashattuk, az is előfordul, hogy egy jelmezre 5-7 ezer forintot költenek azok a gondos szülők, akik varrókészség vagy idő híján is szeretnék gyermekük szerepálmát kielégíteni. Nálunk szerencsére minden évben győz a praktikum és a józan ész, így az otthon fellelhető (nem kevés) ruhából, váratlanul előbukkanó kiegészítőkből eddig anya némi eszkábálás útján simán megoldotta a dolgot. De az is igaz, hogy sosem voltunk még Elzák, Unikornisok és Aranyhajak sem, hogy Pókemberről, Batmanről és társairól már ne is beszéljünk.

De hogy visszatérjünk az eredeti problematikához: idén valóban megtöltöttük a gyermekorvosi várót két kislányom csoporttársaival és szüleivel együtt, s valószínűleg legtöbbjüknél szomorúan várakozott otthon a szekrényben a farsangi jelmez. Volt ugyan, aki megoldotta a dolgot, és még a rendelőbe is patkányorral érkezett, s a meglehetősen kötetlen és hosszú várakozás közepette orvosi maszk híján vígan köhögcsélt bele a valószínűleg bacilusokat áteresztő anyagdarabba.

Egy ismerősöm a Facebookon posztolt nemrég a fenti problémára is megoldást jelentő bejegyzést: az ő óvodájukban két héten keresztül minden nap be lehet öltözni, mindig másba; vagyis a farsang nem egy szerencsétlenül kiválasztott napra esik, így még azoknak is lehet esélye felgyógyulni egy rövid farsangolásra, aki hozzánk hasonlóan némi szövődménnyel kerültünk ki a kórból. Azt ugyan nem tudom, hogyan prezentálnánk minden egyes napra újabb és újabb jelmezt, mert azért ennyire sem kreatív sem időmilliomos nem vagyok, viszont akik még nálam is kevésbé azok, 5-7 ezer forint helyett bele sem merek gondolni, mennyi pénzt költhetnének erre az aranyos kis ötletre. Persze így lehet, nem csak a telet, de a betegségeket is elűzhetnénk…