A digitális generáció is követi a szülők értékrendjét – Interjú Székely Leventével

A digitalizáció világában nőttek fel, de vajon előnyt vagy nehézséget hozott mindez az ifjúság életébe? Tudják kezelni az ezzel járó kihívásokat? Más rugóra jár az agyuk, mint szüleik generációjának? Egyáltalán, milyen lelki állapotban vannak a mai fiatalok? Dr. Székely Levente szociológust, az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetőjét kérdeztük.

A világban számos olyan változás történt az elmúlt évtizedekben, amely jelentősen befolyásolja az életünket. A mesterséges intelligencia térnyerése, a digitalizáció a felnőtt korosztály életvitelét és gondolkodásmódját is meghatározza, holott ők még nem ebben nőttek fel. Milyen módon befolyásolja az állandó változás, az információs túlterheltség a fiatalok fejlődését?

Szocializációnak hívjuk azt a folyamatot, amelynek során megtanuljuk, hogy miként viselkedjünk. A szocializáció meghatározó abban is, hogy miként gondolkodunk, például mit tekintünk értéknek, így egy technológiaintenzív környezetben szocializált generáció másmilyen lesz, mint a korábbi nemzedékek, amelyek analóg világban nőttek fel.

Az információs túlterheltség ugyanakkor a fiatalok számára adottság, a változás léptékét és gyorsaságát csak közvetetetten – az idősebbek elmesélésében – észlelhetik.

Az ember kognitív képességei azonban kevésbé változnak, azaz az információk feldolgozható mennyisége nem lett nagyobb a fiatalok nemzedékében, mint volt korábban. Sőt, a kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a digitális generációk rosszabbul is teljesítenek az információfeldolgozás terén, mint az analóg világ szülöttei.

A felgyorsult világ önmagában egy stresszfaktor, ehhez jön a túlzott képernyőidő, a kevesebb alvás. Milyen pszichés állapotban vannak a mai fiatalok?

Aggasztóak a kutatási adatok. Az olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az Európai Unió vagy éppen az OECD arra figyelmeztetnek, hogy jelentős problémák vannak a fiatalok mentális állapotával kapcsolatban. Nem mindegyik kutatás nevezi meg általános okként a digitális környezetet a lelki egészség romló statisztikáival kapcsolatban, de a túlhasználat és a képernyőfüggés egyértelműen a kockázati magatartások közé sorolandó.

A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok tudatossága növekedett a mentális egészségükkel kapcsolatban, azaz jobban figyelik magukat, ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt is, hogy képesek megóvni magukat a káros hatásoktól.

A jó közösségre szükség van ahhoz, hogy a technológiai kitettséget ellensúlyozni lehessen, ugyanakkor például a magyarországi fiatalok ötöde gyakran vagy mindig magányos az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint.

Melyek azok a területek, amelyek leginkább érintettek, amelyekre leginkább hatással van a mesterséges intelligencia megjelenése és az online térben eltöltött idő növekedése?

Az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT alapvető változást hoz az ismeretszerzés útjaiban és ez elsőként a fiatalok életében meghatározó.

A magyarországi fiatalok harmada heti rendszerességgel használja ezeket az eszközöket és viszonylag széles a felhasználói paletta, amelyben a szórakozás mellett helyet kap a tanulás, de az életvezetéssel kapcsolatos kérdések is.

Azok a kérdések, amelyeket anonim módon tett fel az ember az ifjúsági magazinnak levélben vagy online fórumban, ma megkérdezheti a ChatGPT-től és azonnali választ kap, sokszor hasznosabbat, mint az alternatív megoldások által. Úgy gondolom, hogy mindez komoly veszélyt is rejt magában és fontos a felhasználókban tudatosítanunk, hogy nem érző lényekkel, hanem a gondolkodást és az érzelmeket szimuláló algoritmusokkal kommunikálnak.

Aczél Petra professzor fogalmazott valahogy úgy, hogy fontos szem előtt tartanunk, hogy a ChatGPT inkább hasonlít egy kenyérpirítóhoz, mint a nagymamához.

Ez nem a használat elleni, hanem a tudatos használat melletti érv. Én kulcstényezőnek a döntés meghozatalát tartom, azaz ötletet, megoldási javaslatot kérjünk bátran, de ne kizárólagosan erre hagyatkozzunk és a döntés legyen a miénk az olyan kis dolgokban is, hogy melyik éttermet válasszuk a vacsorán helyszínéül az olyan fajsúlyosabb kérdésekről nem is beszélve, amely a további életünket, karrierünket befolyásolja.

Vannak olyan tulajdonságok, amiben jobbak, magabiztosabbak a mai fiatalok, mint a szüleik?

Meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy a digitális technológia használata terén jobbak, de legalábbis magabiztosabbak. Ha arról kérdezzük őket, hogy mi az, amihez jobban értenek, mint a szüleik szinte mindenki a digitális eszközök kezelését, az online szolgáltatások ismeretét említi. Kétségtelen, hogy a digitális technológia használata a fiatalok körében nagyobb mértékű, így tapasztalatuk is nagyobb lehet, ugyanakkor a használatuk alapvetően az élménykeresésük által vezérelt, túlnyomó többségük inkább fogyasztója mintsem előállítója a tartalmaknak, így ismeretei is erre a területre korlátozódnak.

Vannak olyan területek, amelyek többségüket kifejezetten nem érdekli, így itt nem is tartják magukat tájékozottnak, ilyenek a gazdasági és politikai kérdések, amelyek tekintetében jellemzően a szüleikre hagyatkoznak.

Sok tényező – háború, klímaválság, identitás-válság – van hatással a most felnövő generáció gondolkodásmódjára. Optimistábbak vagy pesszimistábbak lettek a mai fiatalok?

Nem lettek feltétlenül pesszimistábbak, de a kockázatokat erősebbnek értékelik, mint tették azt korábban. Sőt megnőtt – megduplázódott – azoknak a fiataloknak az aránya, akik ismeretlen kockázatoktól tartanak. Egyfajta ellentmondás, hogy míg a jövővel kapcsolatban elsősorban optimista attitűddel közelítenek a kiszámíthatatlanság frusztrációja nemzedéki szinten jelen van közöttük.

Hogyan alakul a generációk viszonya egymással annak tükrében, hogy a fiatalabb nemzedék egy teljesen más világban nő fel, mint a szüleik-nagyszüleik?

Ha a fiatalokat kérdezzük jellemzően érzékelik a feszültséget általában a fiatalok és az idősebbek között, ugyanakkor családi viszonylatban ez nem mutatkozik meg. Legutóbbi kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a fiatalok túlnyomó többsége legalább részben el tudja fogadni azokat az értékeket, amelyek szerint szülei élnek, sőt a túlnyomó többségük politikai kérdésekben is egy véleményen van, ugyanúgy szavaz, mint a szülei.

Vezetőkép: Székely Levente, Kép forrása: Székely Levente Facebook oldala