A fölösleges aggódás és félelem elzár Isten szeretetétől – interjú Marton Zsolttal

Hogyan tudunk Istenhez kapcsolódni, amikor a világ zajában néha alig érzékeljük közelségét? Mit tegyünk, ha szeretnénk mélyebben megélni karácsony üzenetét? „Isten akkor tud megszólalni, bennünk, köztünk lenni, ha csöndet tudunk teremteni a lelkünkben (…), de minden helyzetben velünk tud lenni, ha beengedjük Őt az életünkbe” – fogalmazott Marton Zsolt váci megyéspüspök a Vasarnap.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben azt is elárulta, miként tudunk tenni azért, hogy ne csupán karácsonykor, de a mindennapok forgatagában is meghalljuk Isten üzenetét.

– Talán még soha nem volt olyan nagy szüksége az embereknek karácsony üzenetére, mint napjainkban: Isten szeretete tudja csak ellensúlyozni azt a káoszt és túltelítettséget, amiben a ma embere él. Meghalljuk ezt a cseppet sem tolakodó, halk, szeretetteljes hangot?

– A karácsonyra készülve és magában az ünnepben is fontos, hogy tudjunk csöndet teremteni. A lelkünkben, a gondolatainkban és az érzéseinkben akkor tud megszólalni az Isten, hogyha ilyen módon teret adunk neki. Fontos lenne megállítani a rohanást, ha csak rövid időre is. Csak ekkor van esély arra, hogy Isten megszólaljon bennünk, közöttünk.

– Isten egyszülött fiát küldte a világba, hogy megmentsen minket. Mit üzen a védtelen, jászolban fekvő istengyermek képe ma, amikor látszólagos jólétben, mégis egymástól egyre izoláltabban és magányosabban élünk?

Egyértelmű és provokatív üzenete van ennek a karácsonyi kisdednek.

A fogantatása és a megszületése szemben áll azokkal a várakozásokkal, amelyek az Ószövetség népében éltek. Nem dicsőséges királyként született, nem egy mindenkit elsodró, nagyhangú prófétaként, nem hadvezérként, hanem egy kiszolgáltatott védtelen gyermekként, mondhatjuk akár mai környezetünkre is utalva, hogy hajléktalanként. Ezzel azt üzeni, hogy ne a jóléttől, a hatalmi helyzettől, a jó pozíciótól várjuk az életünk boldogulását és megoldását. Azt is üzeni, hogy Isten minden helyzetben velünk tud lenni, ha beengedjük az életünkbe. A teljesen kilátástalannak tűnő abszurd helyzetekben is ott tud lenni. Sőt, igazából akkor tudja megmutatni magát. Ez a kiszolgáltatott kisgyermek ezt akarja elénk állítani.

Isten nem a társadalmi pozíciónk, az anyagi jólétünk, a befolyásunk és pusztán a tehetségünk alapján fog bennünket értékelni, hanem azalapján, hogy be tudjuk-e Őt fogadni, és észrevesszük-e Őt minden embertársunkban, a legelesettebbekben, a legkiszolgáltatottabbakban.

Ez a gyermek ezzel a provokatív, logikátlan, abszurd helyzetével újból és újból megmutatja nekünk karácsonykor önmagát és magán keresztül Isten szeretetét.

– Ma már rengeteg szó esik a képernyő, az online töltött idő káros hatásairól, de arról kevesebbet hallani, mit okoz ez az istenkapcsolatunkban. Hogyan tudjuk ellensúlyozni ezt a negatív trendet?

– Az online világ, sőt, a mesterséges intelligencia ma már velünk élő valóság. De mindezek mellett nem szabad lemondanunk azokról az úgymond hagyományos eszközökről, amelyek az istenkapcsolathoz kellenek. Első helyen említeném most is a csendet és az imát. Nem szabad lemondani az élő kapcsolatokról, a személyes találkozásokról sem, hiszen rajtuk keresztül is végső soron Istennel találkozom, Ő szólít meg. Ezt követően kereshetjük azt, hogyan tudjuk integrálni az életünkbe ezeket az egyébként hasznos digitális eszközöket. Egy jó videó, podcast, zoomos megbeszélés segíthet, jó eszköz lehet, de a személyességet nem tudjuk semmivel helyettesíteni, sem az istenkapcsolatunkban, ahogy az embertársainkkal fenntartott kapcsolatokban sem.

– Isten Jézust egy család óvó-védő kötelékébe helyezte, Józsefre és Máriára bízva a világ üdvösségét. Mi a terve Istennek a családunkkal, azzal, hogy közösségi-családi kötelékek vesznek körül minket az életünkben?

– Isten maga is családba született, ezzel hangsúlyt adott, hogy mennyire fontos a család, emberi életünk alapsejtje. Amíg ember él a Földön, ez mindig is így lesz és fontos lesz. Bár Jézus családja egészen rendkívüli volt. Szűz anya hozott világra Szentlélektől fogantatott gyermeket, akiről egy földi nevelőapa gondoskodott. Ugyanakkor azt is üzeni, hogy mi Isten terve a családról, amelyben a gyermek egy férfi és egy nő gondoskodásában nevelkedik. Ezt az Isten által megáldott családmodellt nem cserélhetjük le. Ettől függetlenül Szent József nevelőapai küldetése révén a Szent Családba minden csonka család is benne foglaltatik vagy akár az a család, amelyiknek menekülnie kell. Hiszen az ember törékeny és sebzett. De Isten minden sebzettséget gyógyítani szeretne.

A Szent Család nagyon fontos további üzenete, hogy a család a szeretet első iskolája, ott tanulunk meg odafigyelni egymásra, a szeretetet a családban tanuljuk meg.

– A karácsony különleges alkalom lehet arra, hogy új alapokra helyezzem a hitem, ránézzek az Istennel való kapcsolatomra. Hogyan fogjon hozzá, ha esetleg eddig más, világi nézőpontból szemlélte valaki ezt az ünnepet, de most vágy ébredt benne a mélyebb megélésre?

– Elsőként azt ajánlanám, hogy próbáljon meg beszélgetni Istennel. Mondja el Neki az imán keresztül, ami valójában egy bensőséges beszélgetés, hogy ő hol tart. Próbálja megszólítani az Istent – szabadon. A személyes imához kérhet segítséget paptól vagy olyan lelki embertől – például diakónus vagy hitoktató -, aki ebben járatos.
Utána menjen el egy olyan templomba, ami neki szimpatikus, ahol a pap úgy beszél, hogy őt megérinti, aztán keressen közösséget, vegyen részt a közösségnek a programjaiban. Fedezze fel a saját lakóhelyén a plébániát, egyházközséget, és ott kapcsolódjon be a közösségi életbe. Nagyon sokféle közösség létezik. Vegyen részt a programjaikban. Nagyon fontos a közös együttlét az imában és a cselekvésben.

Hitünk úgy tud kibontakozni, hogyha egymást gazdagítjuk. Minden személy egy kincs, Istennek egy kincse, akiből csak egy van, megismételhetetlen és értékes. Ha kapcsolódik egy közösségbe, akkor mások számára is kinccsé válhat, de ehhez oda kell adnia magát.

Engedje, hogy szeressék őt ebben a közösségben, de ő is próbáljon szeretni. Ne teljesítményt várjon el, és ő maga se a saját teljesítményére koncentráljon, hanem elsősorban legyen jelen. És akkor van rá remény, hogy fel fogja fedezi a karácsony igazi titkát, a lényegét: Isten értünk szeretetből emberré lett azért, hogy mi is szeretettel legyünk egymás felé.

– Karácsony ünnepén az egész világ lelassul, de sokszor még így is nehéz elcsöndesedni, kilépni a mókuskerékből és befelé figyelni. A hétköznapokban még nehezebb dolgunk van. Mi az, ami fogódzót és nyugalmat nyújthat az ünnepeken kívül is?

– Újra csak azt tudom mondani, hogy a legfontosabb, hogy meg kell tanulnunk csendben lenni. Ez nem jön magától. De ha bennünk van a vágy, hogy szeretnénk Istennel beszélgetni – azaz imádkozni –, akkor a csend feltétlen szükséges hozzá. Az ima lehet kötött vagy szabad, de a csend az előfeltétel. Saját tapasztalatom alapján ezt még a hétköznapi rohanásában is meg lehet teremteni. Amikor papnevelő voltam Budapesten, reggelente jártam uszodába, és a reggeli imádságot mindig a zsúfolt buszon mondtam el. Sokszor nem is tudtam leülni, csak beálltam egy sarokba, de el tudtam mondani az imát, úgy, hogy körülöttem nyüzsögtek. Kicsit lehet, hogy abszurd a példa, de lehetséges. Nekem utána maga az uszoda is alkalom volt az elmélyülésre. Volt egy kis alapzaj, közben mozogtam, de mégis alkalom volt arra, hogy befelé figyeljek. Vagy munkába menet az autóban vagy gyalogolás közben. Próbáljuk meg, ki lehet kapcsolni. Azt is nagy szeretettel javaslom mindenkinek, hogy a nap legelején, felébredés után köszöntsük az Urat! Adjunk hálát életünkért, azért, hogy vagyunk, hogy felébredtünk, vessünk egy keresztet. Kérjük Isten áldását magunkra, ez pár másodperc. A fontos, hogy azonnal Isten szeretetébe helyezkedjünk. És utána útközben, munkába menet, vagy amikor a gyerekeket már beadtuk az óvodába vagy az iskolába, használjuk fel a kis töredék időket egy-egy rövid fohászra vagy imára. Ez megtanulható. Isten minden helyzetben jelen van, a csúcsforgalomban is, meg a néma csöndben is. Ne várjunk valami rendkívülire, mert akkor sose lesz időnk Rá.

– Számos válság sújtotta az utóbbi időben a világot: betegségek, háborúk, gazdasági krízisek rendítik meg a biztonságérzetünket. Hogyan tudunk mindezektől függetlenül hinni és bizakodni a békében és a szebb jövőben?

– Nem szabad megijedni a világban zajló rengeteg problémától. Most azért is tűnik minden ijesztőbbnek, mert azonnal tudunk minden vészhelyzetről vagy konfliktusról, bárhol is van a világban Pakisztántól Indián át Afrikáig. De Jézus azt is mondja, hogy mivel az ember sebzett lény, ezért konfliktusok mindig vannak és lesznek. Nem szabad csak ezekre figyelni. Nem szabad, hogy a félelmeink eltakarják a valóságot. Isten minden helyzetben velünk tud lenni. A legfontosabb, hogy Őbenne bízzunk, még akkor is, ha emberileg valami kilátástalannak tűnik. Az eddigi tapasztalat azt mutatja a történelemben meg a hitünkben, hogy az Istenben bízó emberek tudtak boldogok lenni minden helyzetben. Ma is ez a recept. De ezzel együtt imádkozunk a békéért, és kérjük, hogy mindenkinek emberhez méltó élete legyen. De nem szabad, hogy a fölösleges aggódás és félelem hassa át az életünket, mert ez elzár az Isten szeretetétől.

Vezetőkép: Marton Zsolt váci megyéspüspök. Forrás: Váci Egyházmegye