A háború egész Európában csökkentette a gyermekvállalási kedvet, de Magyarországon idén megfordul a trend (VIDEÓ)

Az ukrajnai háború kitörése óta minden európai országban csökken a születések száma. A negatív trend azonban hazánkban megtörni látszik: Magyarországon nő a házasságkötések száma és a következő időszakban több gyermek születése várható – közölte friss kutatásokra hivatkozva a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS).

A szülőképes korú nők alacsony száma ellenére kedvező irányba terelte a gyermekvállalási kedvet Magyarországon az elmúlt 15 év családbarát politikája, és az ukrajnai háború kitöréséig a születések száma javuló pályán volt – közölte a KINCS szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A háború azonban egész Európában bizonytalanságot okozott, ami hazánkban is mérsékelte a gyermekvállalási kedvet. A legfrissebb adatok szerint azonban Magyarországon nő a házasságkötések száma és a következő időszakban több gyermek születése várható – írja az intézet.

Tájékoztatásuk szerint hazánkban 2025-ben az előzetes adatok alapján 72 ezer gyermek született, 7,1 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, miközben ezer szülőképes (15-49 éves) nőre vetítve a csökkenés ennél kisebb mértékű, 5,2 százalékos volt.

A háborúhoz földrajzilag közelebb levő V4 és balti országokban a nemzeti statisztikai hivatalok a magyarnál nagyobb mértékű, 9 százalék körüli csökkenést mértek.

A születések számának mérséklődése Magyarországon feleakkora mértékű volt, mint más kelet-európai, a háborúhoz földrajzilag közel eső országokban, például Romániában, ahol 20 százalékos, vagy Lettországban, ahol 19 százalékos volt a visszaesés mértéke a háború kitörése óta.

A KINCS közleményében arra is rámutat: a háború eszkalációjának lehetősége és a háború közelsége nagyban befolyásolja a gyermekvállalási kedvet, de Magyarország esetében egy másik fontos hatást is figyelembe kell venni: a gyermekvállalási korú nők számának jelentős csökkenését. 

Hazánk történetében még soha nem volt olyan alacsony a szülőképes korú nők létszáma, mint napjainkban.

Ez erősen befolyásolja a születések számát, hiszen sokkal kevesebb nőnek kellene sokkal több gyermeket szülnie ahhoz, hogy több kisbaba jöjjön a világra.

2025-ben a térség más országaihoz képest a hazai születésszámok még a csökkenés ellenére is kedvezőbbek voltak, ráadásul nálunk ebben nincs szerepe a bevándorló hátterű nők gyermekvállalásának – sorolja az adatokat a KINCS, hozzátéve hogy reménységre ad okot, hogy a bővülő családtámogatások mellett 2025-ben már többen házasodtak és több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban. Ez

2026-ra trendfordulót vetít előre a születések tekintetében is.

Azt is fontos látni, hogy az Európai Unió országaiban tapasztalható születésszám csökkenés annak ellenére következett be, hogy ma már az Unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik, míg hazánkban a külső migráció nem befolyásolja a születések számát.

Magyarországon nincs migrációs hatás, miközben magasabb az egy nőre jutó termékenységi ráta (2025-ben 1,31), mint más országok honos női népességében, ahol csak 1-1,2 gyermek jut egy nőre (a 2025-re vonatkozó becslések szerint 1,27 az EU-átlag), míg a külföldi bevándorló anyák esetében 2 feletti a termékenységi arányszám. Magyarországon a termékenységi ráta meghaladja a többi V4 ország és a balti tagállamok gyermekvállalási mutatóit.

Történeti okokból (Ratkó-korszak, Bokros-csomag) Magyarországon hullámzó képet mutat a gyermekvállalási korban levő korosztály létszáma. A rendszerváltást követő két évtizedben végig 2,5 millió körül volt a szülőképes korú nők száma és még 2010-ben is 2,38 millióan voltak, ma pedig már csak 2,07 millió olyan nőről beszélhetünk, akik ebbe a csoportba tartoznak. Másfél évtized alatt tehát a 15-49 éves nők létszáma 13 százalékkal csökkent. A születések 90 százalékát adó 20-39 éves női korosztály létszámában pedig még ennél is nagyobb visszaesés következett be, ők 344 ezer fővel lettek kevesebben, ami 24 százalékos csökkenés. Ha a gyermekvállalási korú nők száma nem változott volna, akkor 2011 és 2024 között 212 ezerrel több gyermek születhetett volna meg az adott évek javuló termékenységi magatartása mellett 

– sorolja a jelenlegi helyzet történelmi hátterét a KINCS, hozzátéve, hogy emiatt a születések számának visszaesése részben előre látható volt.

Azt is hozzáteszik, hogy az adottságok ellenére pozitív irányt jeleznek előre az adatok és 2026-ban újra nőni fog az újszülöttek száma, hiszen az új vagy kibővült családtámogatási intézkedések (családi adócsökkentési program, otthonteremtési támogatások, pl. CSOK Plusz vagy Otthon Start Program) miatt egyre többen döntnek a gyermekvállalás mellett.

Ezt a bizakodást alátámasztja, hogy

tavaly már több várandóst regisztráltak, mint egy évvel korábban, nőtt a várandósságot megállapító ultrahangvizsgálatok száma, valamint 2025 utolsó harmadában 13,4 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, ami azért fontos, mert házasságban több gyermek születik, a házasság a gyermekvállalás „előszobája”. Mindezek a folyamatok 2026-ra trendfordulót vetítenek előre a születések tekintetében.

Az egész Európára, így hazánkra is jellemző demográfiai folyamatok miatt továbbra is változatlanul fontos a gyermeket vállaló és nevelő családok kiemelt támogatása, anyagi helyzetük javítása és lehetőségeik bővítése – zárul a KINCS közleménye.

A témában megszólalt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszer is, aki Facebook videóban beszélt arról, hogy a 2010 óta bevezetett családbarát intézkedések eredményeként közel 200 ezerrel több gyermek jött világra, mint amennyi a 2010-es szint változatlan fennmaradása mellett született volna. Szavai szerint a most látható folyamatok alapján 2026-ban trendfordulóra számíthatunk.

Vezetőkép: Freepik.com