A romló droghelyzet ellenére döntöttek a legalizáció mellett Csehországban

Míg Magyarországon a kormány drogellenes küzdelembe kezdett, ijesztő tendencia, hogy egyre több európai ország választja a másik utat: a közelmúltban Németország után Csehország is legalizálta a kannabiszt, noha a legutóbbi felmérések szerint éppen az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkezik Európában droghasználat terén. De miért nem lehet drogstratégia a legalizáció?

Csehország legalizálta a marihuánát és engedélyezte a pszilocibin használatát a pszichoterápiás kezeléseknél – derül ki a Drogkutató Intézet oldalán megjelent írásból. Téglássy Kristóf, az intézet stratégiai igazgatója szerint a döntés egyrészről érthetetlen és nagyon káros is, hiszen éppen Csehország az, ami a legutóbbi európai felmérések szerint az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkezik ezen a téren. De nézzünk kicsit a helyzet mélyére!

A cseheknél eddig is dekriminalizált volt a marihuána, ami azt jelentette, hogy szabálysértési kategóriába tartozott a fogyasztás, csak pénzbüntetés, vagy még az se járt érte.

A szakértő szerint noha a drog – és legalizációpárti lobbi folyamatosan azt hangoztatja, hogy a dekriminalizáció nem a legalizáció előszobája, most egyértelműen kiderült, ennek éppen az ellenkezője igaz.

Az új törvény szerint ugyanis mostantól egy felnőtt ember legfeljebb 3 növényt termeszthet legálisan otthon, és ebből maximum 100 gramm (!) szárított növényt tarthat a lakásában. A lakásán kívül pedig legfeljebb 25 grammot birtokolhat – ebben az esetben a rendőrség semmit sem tehet.

Téglássy arra is felhívja a figyelmet, hogy Csehországban a törvény a kannabisz utcai mennyiségét veszi alapul. Tehát míg a német legalizációs törvény is 15 százalékban maximalizálta a tiszta THC tartalmat, addig ez Csehországban elvben bármekkora lehet.

Ilyen THC tartalmú anyagnál a 25 gramm is közel egy havi adag egy rendszeres használónak. De a 200 grammért is csak pénzbüntetés jár, a 20.000 (húszezer) grammért pedig maximum 3 év börtön, pedig az már brutális mennyiség.

Az európai felmérésekből az is jól látható, hogy az eddigi dekriminalizáció hogy „segített” a cseh droghelyzeten

A 2024-es ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs – Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról) jelentés szerint a 15-16 éves cseh diákok 29 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer kipróbált valamilyen illegális drogot, ami a legmagasabb arány a vizsgált 37 ország között.

A diákok 13 százaléka használt kannabiszt az elmúlt 30 napban, ami kétszerese az ESPAD országok átlagának. A legutóbbi európai drogjelentés szerint, a 15–34 éves fiatal felnőttek körében 2022-ben a kannabisz használat aránya 22,9 százalék volt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban.

Csehország vezeti az EU-t az MDMA legalább egyszeri kipróbálásában a 15–34 évesek körében, 18,6 százalékos aránnyal. A kezelésbe lépő amfetaminhasználók 65,2 százaléka injekciós használó, ami az egyik legmagasabb arány Európában.

Erre a helyzetre döntöttek úgy a csehek, hogy jöjjön még egy kis legalizáció

Téglássy arra a szomorú tényre is rámutatott, hogy már Németország esetében is látható volt, bármekkora elutasítottság is jellemezte a legalizációs törvényt már a parlamenti vita során is – hiszen a jelzőlámpa koalíció tagjaként a törvényt benyújtó szociáldemokraták több szövetségi minisztere is egyértelműen állást foglalt a legalizáció ellen – a politikai elit hajthatatlan maradt. Véleménye szerint ugyanez jellemző Csehországra is.

Az adatok, amik a 2023-as európai drogjelentésből, vagy a 2024-es ESPAD jelentésből kiolvashatók, katasztrofálisak Csehország esetében. De ez korántsem rettenti el a politikai elitet attól, hogy megfeleljenek a liberális elvárásoknak.

A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója figyelmeztetett: ugyanez várhat hazánkra is, hogy ha a drogliberalizációt erőltető elit illetve ennek hazai kiszolgálói hatalomra jutnának. Véleménye szerint nem csupán feltevésről van szó, hiszen már ezt láthatjuk Budapest esetében, ahol a fővárosi drogpárti stratégiát ugyanennek a drogpárti aktivista hálózatnak a hazai képviselői írták – abba bekerült minden, amit a nyugati drogpárti lobbi tenni szándékozik.

A Drogkutató Intézet honlapján közzétett adatok szerint az ESPAD országokban a diákok 17 százaléka számolt be arról, hogy legalább egyszer kipróbált valamilyen illegális drogot.

Az arány országonként jelentősen eltér, 4,2 százalék és 29 százalék között mozog. Ez az arány az elmúlt négy évben nem változott, azonban az egyes országokban eltérés mutatkozik. A kannabisz a legelterjedtebb illegális szer a diákok körében. Átlagosan 16 százalék próbálta ki életében legalább egyszer, míg 7,1 százalék használta az elmúlt hónapban.

És nálunk mi a helyzet?

A 2019- es jelentés szerint a magyar diákok 13 százaléka próbált már ki marihuánát, ami akkor 3 százalékkal alacsonyabb volt az európai átlagnál. Az új pszichoaktív szerek (dizájner drogok) esetében azonban Magyarország kiemelkedett: a diákok 4 százaléka számolt be ilyen szerek kipróbálásáról, ami az egyik legmagasabb arány volt 2019-ben. A 2024-es adatok alapján a marihuána kipróbálásának aránya 15 százalékra emelkedett, közelítve az európai átlaghoz. Az új pszichoaktív szerek használata viszont csökkent 3 százalékra, ami pozitív irányú változást jelez, de egyben annak is a jele, hogy a diákok, főleg a nagyvárosi, budapesti gyerekek más szerek felé fordulnak.

A Drogkutató Intézet európai felméréseket összegző elemzése szerint a 2019-2024 közötti időszakban Magyarországon pozitív változások figyelhetők meg a fiatalok szokásaiban, különösen az alkohol- és dohányfogyasztás csökkenésében. Ugyanakkor ez nem mondható el a drogok területén, hiszen mind a marihuána, mind a kokain, mind a dizájner drogok tekintetében a kipróbálás arányának jelentős emelkedését láthattuk. Ehhez hozzájárul, hogy a jelentés egyik fontos tanulsága, hogy

a magyar diákok droghasználattal kapcsolatos kockázatérzete csökkent. A marihuána rendszeres használatát már kevesebb, mint 50 százalék tartja „nagyon veszélyesnek”. A dizájner drogokkal kapcsolatos ismeretek hiányosak, és sokan úgy vélik, hogy „legálisak”, így kevésbé ártalmasak. Ezzel párhuzamosan a drogokhoz való hozzáférés is egyszerűsödött. A magyar tanulók szerint a marihuána, extasy és amfetamin is „könnyen vagy nagyon könnyen” beszerezhető – főként az online térben, vagy idősebb kortársak révén.

Téglássy Kristóf a fentiek tükrében úgy véli, a kormány valószínűleg a 24. órában hozta meg a szükséges döntéseket ahhoz, hogy ez a tendencia megállítható és visszafordítható legyen.

Kapcsolódó:

https://vasarnap.hu/2025/06/02/a-kabitoszer-elveszi-a-gyermeket-a-szulotol/

Vezetőkép: Ploce kikötőjében lefoglalt kábítószerek. Fotó: MUP RH