A tudatosság a legfontosabb, amit tanulhatunk a fiataloktól – interjú Székely Leventével

Sokszor merül fel a közbeszédben, hogy a mai fiataloknak más a munkához való hozzáállása, mint az idősebb generációnak, ám ez úgy hangzik, mint a jól ismert „ezek a mai fiatalok…!” szállóige, aminek nem mindig van köze a valósághoz. De vajon mennyit változott a generációk munkához való viszonya az elmúlt évtizedekben? Tudnak az eltérő korosztályok együtt dolgozni, eredményesen együttműködni? Dr. Székely Levente szociológussal, az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Társadalom és Történelemtudományi Iskola Szociológia Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.

– Valóban ennyire nagy eltérések mutatkoznak a munkához való viszonyulás tekintetében a különböző korosztályok között?

– Sokszor a területtel foglalkozó szakemberek is ilyen tartalmú megállapításokat tesznek, a generációk közötti különbségeket hangsúlyozva. Az Ifjúságkutató Intézet empirikus kutatásai ugyanakkor azt mutatják, hogy

sokkal kisebb a különbség az egyes nemzedékekbe tartozók vágyaiban és értékeiben, mint, ahogy azt gondolnánk.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy mindennapi tudásunk jellemzően a média közvetítésével jut el hozzánk. Tehát az, hogy generációk között különbségek vannak, nem elsősorban tapasztalati, hanem mediatizált tudás. Ezt nem írja felül az sem, hogy ha megkérdezzük az embereket, hogy látnak-e megosztottságot fiatalok és idősebbek között. Nagyon is látnak, főleg a fiatalok. Minél fiatalabbak, annál jelentősebbet. Miközben, ha választani kell, olyan értékek mellett teszik le a voksukat, mint a szüleik.

https://vasarnap.hu/2025/05/05/a-digitalis-generacio-is-koveti-a-szulok-ertekrendjet-interju-szekely-leventevel/

– Mely korosztályokra milyen munkához való viszony a jellemző?

– Néhány évvel ezelőtt készítettünk egy olyan kutatást, ahol arra kértük az embereket, hogy jellemezzék saját nemzedéküket három szóval. A válaszok különböztek az egyes korcsoportokban, az idősebbek között gyakrabban jelentek meg a munkához kapcsolódó kifejezések, amiből arra következtethetünk, hogy fontosabbnak is tartják a munkát, mint a legfiatalabbak.

– Mik azok a legfőbb különbségek, amelyek egy munkahelyen is tetten érhetőek, és esetleg konfliktusokat eredményezhetnek a különböző generációk között?

– A konfliktusok okai szinte mindig az együttműködés igényének hiányában és a kommunikáció elégtelenségében keresendők. Az elégtelen kommunikációnak köszönhetően mindenki azt gondolhat a másikról, amit akar, és minél silányabb a kommunikáció minősége, annál idegenebbnek látjuk a másikat.

Több generáció együttműködése növeli a munka eredményességét, persze csak abban az esetben, ha mind az idősebbek, mind a fiatalabbak részéről adott az együttműködés igénye és az egymás érdemeinek elismerése.

– Szokás említeni, hogy a fiatalabb generáció nem tud vagy nem szeretne megmaradni egy munkahelyen, irreális fizetési elvárásaik vannak, illetve hogy nem olyan jó a problémamegoldó-illetve stressztűrő képességük. Ezek csupán negatív sztereotípiák – akárcsak az idősebb generációval szembeniek – vagy valóban vannak olyan társadalmi folyamatok, amelyek ebbe az irányba viszik el a legfiatalabb generáció munkakedvét?

– Viszonylag sok kutatás következtet arra, hogy a munkapiacra kilépő fiatal generációk tagjai javarészt a gyors karriert keresik és ennek érdekében hajlandók a gyors váltásokra. Az azonban kérdés, hogy ez egy valódi nemzedéki jellemző, vagy reakció. Az elmúlt időszak inflációs környezete komoly nyomást helyezett a cégekre, az alacsony munkanélküliség a bérigényeket is felfelé nyomja, amelyet sok cég a meglévő állományában mérsékelten tud vagy képes érvényesíteni, így aztán a munkavállalót könnyű máshova csábítani, és a fiatalok azok, akik leginkább tudnak és mernek váltani.

https://vasarnap.hu/2021/05/01/szekely-levente-ifjusagkutatas-magyarok-szociologia-hadjarat-podcast-vasarnap-vallas-nemzeti-identitas/

A problémamegoldás képessége erősen függ attól, hogy az adott probléma megoldása mennyire függ a tapasztalatoktól. Nyilvánvalóan a szakmájukban tapasztaltak problémamegoldása jellemzően magasabb szintű, mint a pályakezdőké. Természetesen lehetnek olyan területek, amelyekben a fiatalabbak jobbak, amelyek közelebb állnak a mindennapi valóságukhoz. Például lehet, hogy egy fiatal kolléga nem érti mit jelent az “elsőbbségi” a “tértivevény” de ő lesz az, aki elsőként hívja a ChatGPT-t segítségül, hogy megtudja a választ.

A stressztűrés gyengébb képessége a tudatossággal függhet össze, jóval fontosabbnak tartják a mentális egészségüket a fiatalabb korosztályba tartozók és jóval többet is hajlandók tenni érte.

– Mi az, ami pozitív változásnak tekinthető, amit esetleg érdemes lenne ellesni a fiataloktól? Hiszen a gyakori váltás pozitív példa is lehet, az új munkahelyen mások a körülmények, esetleg magasabb a fizetés, a kiégés is elkerülhető…

– Igen, talán a legfontosabb, amit tanulhatunk a fiataloktól az a tudatosság, amivel a saját érdekeiket képviselik.

– A kutatások szerint a fiatal édesapák ma szeretnének több, minőségi időt tölteni a gyermekeikkel, ezzel párhuzamosan az édesanyák is gyakrabban térnek vissza a munka világába. Mennyit változott az elmúlt 30-40 évben a munka-magánélet viszonya?

– Sok és jelentős változás zajlott az elmúlt évtizedekben. Lehet, hogy egy kicsit radikálisnak tűnik a kijelentés, de én azt gondolom, hogy

most tértünk vissza a természetes állapotba.

Az ipari társadalom szétválasztotta a munka és a magánélet tereit és az időt is felosztotta munkaidőre és pihenőidőre, ahogy a népszerű dalban szerepel: a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Az ipari társadalom előtt azonban ez nem volt így, nem különült el a munka az élet többi területétől és ezt hozta újra el az infokommunikációs technológia forradalma.

https://vasarnap.hu/2025/06/15/a-ferfiaknak-eletuk-legnagyobb-lelki-elmenye-az-apasag-leder-laszlo-a-vasarnapnak/

A munkatérbe beléptek a szabadidős tevékenységek és fordítva, hiszen beszélünk, üzenetet váltunk családtagjainkkal, használjuk a közösségi médiát a munkahelyünkön, de felhívhatnak a kollégáink este, megválaszolhatjuk a fontos e-maileket, aláírhatjuk elektronikusan a szerződést szabadságunk alatt is. A technológiai fejlődés végülis azt a szabadságot hozta el, hogy ma sokkal inkább mi magunk dönthetünk, mennyire szeretnénk elválasztani a munkát a magánélettől.

– Tudna olyan konklúziót, tanácsot adni, amivel az eltérő generációk hatékonyabban tudnak kommunikálni egymással (természetesen ez nem csak a munka világában alkalmazható), hogy elkerüljék a különbségekkel járó feszültségeket?

– Nem tudok olyan esetről, amikor a közös cél elfogadása mellett az együttműködés őszinte szándéka és a kommunikáció, azaz egymás meghallgatása és a saját gondolatok megosztása nem vezetett volna eredményre.

Vezetőkép forrása: Facebook/Székely Levente