Akkor is negatívan hat a szülő-gyermek kapcsolatra a telefon, amikor nem netezünk

Egy új kutatás szerint még akkor is rossz hatással van a szülő-gyermek kapcsolatra, ha telefonozunk, amikor éppen nem ülünk a képernyő előtt. Azok az édesanyák, akik több időt töltöttek a közösségi médiában, sokkal kevesebbet beszéltek a gyerekeikkel – még közös játék közben, telefon nélkül is.

Sokan próbálják meg korlátozni a közösségi médiában eltöltött időt, amikor a gyerekeikkel vannak, ami nagyon helyes irány. Ám egy új kutatás szerint mindez nem elég: a közösségi média használata ugyanis jelentős hatással van a gyerekekkel való interakciókra még akkor is, ha a felnőttek éppen nem a képernyőjüket nézik.

Azok az anyák, akik több időt töltöttek a közösségi médiában, sokkal kevesebbet beszéltek a gyermekeikhez, amikor együtt játszottak velük, mint azok, akik eleve kevesebb időt töltöttek a közösségi platformokon. Ez a különbség akkor is megmaradt, amikor a szülők nem használták az eszközeiket

– derül ki abból a tanulmányból, amelyet múlt héten mutattak be egy amerikai médiakonferencián.

Az eredmény azért nagyon érdekes, mert míg a korábbi kutatások arra összpontosítottak, hogy a gyerekekre milyen hatással van, amikor a szülők vagy gondviselők a képernyő előtt töltik az időt a jelenlétükben, ez a tanulmány a mobiltelefon-használat szülő-gyermek interakciókra gyakorolt hatását vizsgálta, még akkor is, amikor a szülők offline állapotban voltak – mondta Liz Robinson, a tanulmány vezető szerzője. A tanulmány 65 anyukát vizsgált, akiknek 2 és 5 év közötti kisgyermeke volt.

Azok az anyák, akik sokat használták a közösségi médiát, 29 százalékkal kevesebbet beszéltek a gyerekeikkel játék közben – még telefon nélkül is –, mint azok, akik eleve kevés időt töltöttek a közösségi platformokon.

A kevés médiahasználat egy anya esetében itt azt jelentette, hogy az illető átlagosan napi 21 percet, míg a sok telefonozás átlagosan azt, hogy az anyuka napi 169 percet használta a közösségi médiát.

Az is bebizonyosodott, hogy nem mindegy mit nézünk: az “egyéb képernyőhasználat”, mint például az e-mailek ellenőrzése vagy az időjárás-jelentés megtekintése nem befolyásolta azt, mennyit beszélgettek a gyerekeikkel ezek a szülők.

Mindez azért is különösen érdekes, mert a gyerekek a szülőkkel való interakciókból tanulnak meg szinte mindent. Koncz Angéla logopédus szakértő a Vasarnap.hu-nak korábban arról beszélt, hogy

a gyermek úgy sajátítja el a nyelvet, hogy figyeli az édesanyját, édesapját, és azt, hogyan beszélnek hozzá, mit mondanak neki.

https://vasarnap.hu/2025/01/06/nem-szabad-elbagatellizalni-a-virtualis-autizmus-problemajat-logopedus-szakerto-a-vasarnapnak/

A gyermek idegrendszere folyamatosan, napról napra fejlődik, és ahhoz, hogy a nyelvi készségei, képességei megfelelően fejlődni tudjanak, feltétlenül szükséges az, hogy az idegrendszere megfelelő tapasztalatokat gyűjtsön. Beszéd szempontjából és a nyelv elsajátítás szempontjából ezek a tapasztalatok azok, amikor látja, hogy az édesanyja beszél hozzá, kommunikálnak vele, párbeszédeket folytatnak vele, és reagálnak a jelzéseire.

https://vasarnap.hu/2025/06/17/egyre-tobb-gyerek-kuzd-beszedfejlodesi-zavarral/

Azt régóta tudjuk, hogy a gyermekek fejlődésébe durván beleavatkozik a kütyüzés, és most már számos kutatás rávilágított, hogy a megnövekedett képernyőidő csökkenti a családi beszélgetések gyakoriságát és hosszát. Az elmúlt években több nemzetközi felmérés azt mutatta, hogy a szülők naponta átlagosan fél-háromnegyed órát beszélgetnek a gyerekeikkel – ám egy korábbi kutatás szerint naponta mindössze 5-6 percben hallgatják és osztják meg egymással gondolataikat, érzéseiket, vagyis folytatnak „valódi” beszélgetést.

Egy 2025-ös tanulmány egy másik tendenciára is rámutatott: a brit családok negyede már nem beszélget vacsora közben, helyette az asztalhoz is magukkal viszik a telefonjukat – pedig a megkérdezett gyerekek 82 százaléka vágyna arra, hogy vacsora közben elmesélhesse aznapi élményeit.

Pécsi Rita is azt hangoztatja az előadásaiban, hogy a gyermekeink érzelmi intelligenciájának, különböző készségeinek a fejlődése a velük való mese, játék, beszélgetés, közösen eltöltött idő által tud fejlődni.

A fenti tények is megmutatják, hogy a szülők közösségi média használata miért nincsen jó hatással a gyermek-szülő kapcsolatra, ezáltal a kicsi fejlődésére. A felnőttek kütyüzésének hatása egyébként józan paraszti ésszel is belátható: az ember gyakran tapasztalja, hogy még jóval azután is gondol arra, amit a közösségi médiában látott, hogy kijelentkezett a platformról. Így fordulhat elő az is, amit a friss tanulmány mutatott: a benne részt vevő anyukák fizikailag jelen voltak ugyan a gyerekeikkel, de valószínűleg máshol jártak a gondolataik.

Sajnos a közösségi média az algoritmusok segítségével a legtöbb ember számára olyan, személyre szabott élményt nyújt, amely teljesen megragadhatja és elvonhatja a figyelmünket, arra kényszerítve ezáltal, hogy a kelleténél hosszabb ideig időzzünk el rajta. És akkor még nem is beszéltünk arról, milyen hatással lehetnek ránk a különböző tartalmak…

Éppen ezért szükséges nagyfokú tudatosság ahhoz, hogy mind a saját, mind a gyermekeink lelki egészségét, és fejlődését meg tudjuk óvni a közösségi média káros hatásaitól.

https://vasarnap.hu/2024/10/30/torzkepet-alkothatnak-onmagukrol-kamaszok-kozossegi-media-miatt/

Vezetőkép: Pixabay