Állandóan fáradtnak érezzük magunkat? A digitális kimerültség is okozhatja!

Ülök a szmítógép előtt, dolgozom. Délelőtt 11 óra, de már számtalan üzenetet kaptam, ami kizökkentett: egy hétvégi program miatt írt egy ismerős, majd az iskolából jött üzenet, hogy be kell fizetni az ebédet, a NAV is levelet küldött és a közösségi levelezőlistán is kaptam valamit. Közen hív a barátnőm, ír a kollégám is. Ismerős helyzet? Valószínűleg sokunknak. Nem csoda hát, hogy már délben úgy érezzük, mintha átment volna rajtunk az úthenger. Korunk új rákfenéje a digitális kimerültség, amelyet a különböző platformok közötti ugálás okoz.

Nem biztos, hogy azért érezzük magunkat végtelenül kimerültnek, mert túl sok a dolgunk. Okozhatja a tüneteinket a digitális túlterhelődés is – számol be egy új könyv kapcsán korunk problémájáról a CNN. A jelenségről Paul Leonardi technológiamenedzsment-szakértő írt könyvet angol nyelven, amelyből sok érdekesség derül ki arról, mitől is lehetünk látszólag indokolatlanul fáradtak.

Ha a fent vázolt példát nézzük, a figyelmünk szüntelenül megszakad, ahogyan áradnak ránk a különböző helyekről érkező információk. Ez, illetve a különböző technológiai platformok közötti váltás teljesen kimerít minket, az agyunkat.

Jó, ha látjuk, miért történik mindez és mit tehetünk ellene!

Leonardi a „Digitális kimerültség: Egyszerű szabályok az életed visszaszerzéséhez” című könyvében elmagyarázza, mi áll a háttérben és milyen eszközök vannak a kezünkben, hogy mindezt megakadályozzuk. A vele készült beszélgetésben elmagyarázza, hogy minden eszköz, amit használunk, bizonyos mértékű kognitív fókuszt igényel. Meg kell tanulnunk mindegyik használatát, és amikor váltunk, ki kell iktatnunk az előzőhöz kapcsolódó figyelmünket, majd egy másik fókuszterületre kell koncentrálnunk.

Röviden: folyton át kell állítani az agyunkat a különböző eszközök használata során. Ám az agyunk nem erre lett kitalálva, nem igazán képes ilyen gyors váltásokra, mert nem ehhez hasonló feladatok feldolgozására fejlődött az évek során. A ma megkívánt gyors váltásoktól egyszerűen kimerültnek érezzük magunkat.

Ráadásul míg a testünk az idők során úgy fejlődött, hogy vannak bizonyos érzékszervi visszajelzéseink, amelyek jelzik, ha fizikailag fáradtak vagyunk, különben összeesnénk. A testünk tehát tudja, hogy jeleket kell küldenie az agyunknak: állj meg! Az agyunk azonban nem számítógép előtt végzett irodai munkára lett kitalálva, így nem tud jelezni önmagának, ha elcsigázott. Megfeszítetten koncentrálunk tovább, és idővel felhalmozódik a fáradtság. Aztán csodálkozunk, ha úgy érezzük, elütött minket egy kamion.

Mivel csökkenthetjük ezt a leterhelést?

A szakértő szerint három fajtája van ezeknek a váltásoknak: a platformok között ugrálás, az eltérő feladatok közötti váltások illetve az élet különböző területei közötti átmenetek. Ezeknek kell csökkenteni a mértékét, amennyire csak lehet.

Leonardi arra is figyelmeztet, hogy a közösségi platformok használata a leginkább megterhelő az agyunk számára, ott ugyanis az agyunk mindhárom olyan faktorral szembesül, ami kifárasztja: a figyelmünket mindig másra kell fókuszálnunk, különböző következtetéseket kell levonnunk a látottakból, mert a részinformációkat az agyunk folyamatosan kipótolja. Ezen kívül ott az érzelmi megterhelés: a látottak ugyanis mindenféle érzelmet generálnak, jót, és rosszat is, ami szintén kimerítő.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a home office-ban dolgozó emberek különösen erősen ki vannak téve a digitális kimerültség veszélyeinek, mert nagyon nehéz a munka és az otthon elkülönítése egymástól. Ez pedig folyamatosan kimeríti az embert.

Vezetőkép: Freepik.com