Amerikai püspökök: a digitális korban is az emberi méltóság legyen az első a döntéshozóknak!
A haladást nem a gépek fejlődése jelenti, hanem az, ha meg tudjuk védeni az emberi méltóságot a digitális világban is – véli az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája (USCCB), amely nemrég csatlakozott a mesterséges intelligenciáról szóló országos párbeszédhez. Kongresszusi vezetőknek címzett levelükben nem technikai tanácsokkal, hanem erkölcsi iránytűvel segítik a döntéshozókat. Júniusi üzenetükben hat alapelvet vázoltak fel a törvényhozók számára arra vonatkozóan, mi fontos a mesterséges intelligenciával kapcsolatos politika alakításában. Véleményük szerint a technológiai hatékonyságnak továbbra is az emberi méltóságot, a közjót kell szolgálnia, miközben gondoskodik a legkiszolgáltatottabbakról is.
„Nem informatikus szakértők, hanem lelkipásztorok vagyunk, akikre rábízták az emberi személy életének és méltóságának gondozását”
hirdetéshirdetés
– ezzel a felütéssel kezdődik a levél, amely teljes mértékben a katolikus társadalmi tanításból merít, mégis korunk egyetemes problémájára világít rá: hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia az emberiséget szolgálja, ahelyett, hogy irányítaná vagy aláásná társadalmunk működését?
A püspöki üzenet középpontjában az a meggyőződés áll, hogy
a mesterséges intelligenciának csupán az a feladata, hogy kiegészítse az emberi erkölcsi ítélőképességet, nem szabad helyettesítenie azt.
A Gaudium et Spes-re (Örömök és remények – II. Vatikáni Zsinat lelkipásztori konstitúciója, a “Szent Egyházról a Modern Világban” – a szerk.) hivatkozva a technológiának „az embert kell szolgálnia, és hozzá kell járulnia a nagyobb igazságossághoz”.
A püspökök ugyanakkor óva intenek a transzhumanista eszméktől, amelyek a gépeket funkciójuk fölé emelik és elmossák a határt élő és élettelen között.
https://vasarnap.hu/2025/01/28/a-vatikan/
Levelükben kiemelik a mesterséges intelligencia szegényekre gyakorolt hatását is: Valódi biztosítékok nélkül ugyanis a mesterséges intelligencia elmélyítheti az egyenlőtlenségeket, szélesítheti a digitális szakadékot, valamint automatizálhatja a már meglévő diszkriminációt.
„Csak akkor szolgál mindenkit (ti. az MI), ha a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb testvéreinket segíti”
– írják.
Ezek az aggodalmak tükrözik az Antiqua et Nova című, a technológiai etikáról szóló vatikáni reflexiót, amely arra figyelmeztet, hogy
a szabályozatlan mesterséges intelligencia súlyosbíthatja a társadalmi igazságtalanságokat.
A másik kulcsfontosságú problematika az igazmondás. A püspökök szerint ugyanis a digitális korban – a deepfake-ek, a félretájékoztatás és az algoritmikus manipuláció világában – „az igazság egyre növekvő válsága” tapasztalható. Egyértelműen leszögezik, hogy a gépek felett emberi felügyeletet kell gyakorolni, az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság pedig nem lehet opcionális, ezek mind elengedhetetlenül szükségesek.
Az USCCB arra figyelmezteti a szakpolitikai törvényhozókat, hogy döntéseik során vegyék figyelembe, hogyan alakítja a mesterséges intelligencia a családi életet, a munkát, az oktatást de akár a hadviselést is.
Mint írják, a mesterséges intelligencia támogathatja a családokat – egyszerűsítheti a feladatokat és javíthatja a kommunikációt –, de soha nem szabad olyan reproduktív technológiákat népszerűsítenie, amelyek tárgyiasítják az emberi életet. Azt is leszögezik, hogy a gyermekekre is vigyáznunk kell, akik határozott fellépést és védelmet érdemelnek az online kizsákmányolással szemben, beleértve az úgynevezett „virtuális gyermekpornográfiát”.
https://vasarnap.hu/2024/11/23/a-mesterseges-intelligencia-es-a-kereszteny-hit-konyvajanlo/
Gazdasági téren is van mire odafigyelni: a mesterséges intelligencia lehetőséget teremt ugyan a munkaerő csökkentésére, de ez nem foszthatja meg az embereket az értelmes munkától. „A munka nem csupán a túlélés eszköze – hanem Isten teremtő munkájának része” – hivatkoznak a püspökök az egyház társadalmi tanítására. Ezért mind az elbocsátások, mind az adatokkal való visszaélés és az algoritmikus toborzás alapos felügyeletet igényel.
A levélben szó esik még a mesterséges intelligencia szerepéről az egészségügyben, a közéletben és a környezetvédelem területén is.
A mesterséges intelligencia ígéretes lehet több területen az orvosi fejlesztésektől az ökológiai megoldásokig, de energiaigényét, károsanyag-kibocsátását jól átgondolt politikával kordában kell tartani.
Talán legmegdöbbentőbb üzenet a levélben az autonóm fegyverekkel kapcsolatos figyelmeztetés. Az a technológia, amely kivonja az embereket a harctéri döntésekből, „kontrollálhatatlan pusztító erővel ruházza fel a háborút” – írják Ferenc pápa harmadik enciklikáját, a Fratelli tuttit (Mindnyájan testvérek) idézve. Ezért véleményük szerint
a hadviselésnek mindig az emberi erkölcs irányítása alatt kell maradnia.
A fenti levél több, mint egyszerű javaslat, egy olyan lelkipásztori elmélkedés, amely emlékezteti a döntéshozókat arra, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos politikának mindig az emberekről kell szólnia. Az Egyház örök küldetése pedig továbbra is az, hogy minden ember méltóságát óvja – különösen korunk rohamosan változó világában.
XIV. Leó pápa korábban már beszélt arról, hogy a technológia az embereket kell hogy szolgálja, ahelyett, hogy helyettesítenék őket.
Az egyház üzenete pedig egyértelmű: a haladást nem az határozza meg, hogy mennyire intelligensek lesznek az általunk kifejlesztett gépek, hanem az, hogy meg tudjuk-e védeni az emberi méltóságot digitális világunkban is.
Kapcsolódó:
https://vasarnap.hu/2025/06/11/uj-szakaszaba-lepett-a-harcaszat-mesterseges-intelligencia-vezetett-egy-gripen-harci-gepet/
https://vasarnap.hu/2025/04/24/mi-2/
Vezetőkép: Pixabay
