„Az abortusz népszerűsítése lustaság”
Kristan Hawkins életpárti aktivista szerint azok bíztatják a nőket abortuszra, akik nem akarnak segíteni rajtuk.
Május végén indult az EWTN YouTube csatornáján a Heti Pro-Life sorozat. A műsor részeként nyolc interjú készült az életvédelem prominens nemzetközi képviselőivel. A beszélgetésekben nem csak a személyeket ismerhetjük meg, de sok, az abortusszal kapcsolatos tévhitet, hazugságot is lelepleznek. A Vasarnap.hu december végéig minden héten közzétesz egy-egy videót. A harmadik epizódban Kristan Hawkins életpárti aktivista, a Students for Life (Amerikai Életpárti Diákok) alapítója volt Pontifex Sára vendége. Beszélt az amerikai abortusz-helyzetről, a Roe kontra Wade ítélet születésének körülményeiről, következményeiről és felülvizsgálatának jelentőségéről.
A Roe kontra Wade körülményei, az USA a ’60-as ’70-es években
1973-ban a Roe kontra Wade nyomán az Amerikai Legfelső Bíróság elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében a várandósság mind a 9 hónapjában legális az abortusz elvégzése az ország területén. Idén júniusban az életpárti többségű legfelső bíróság felülvizsgálta, majd eltörölte az akkori döntést. A videóban Kristan Hawkins (még a Roe kontra Wade-et felülíró bírósági döntés meghozatala előtt) azt elemzi, hogyan született meg 1973-ban ez a szélsőséges abortuszpárti törvény, valóban szüksége volt-e erre az akkori amerikai társadalomnak, és milyen hatása lesz, ha eltörlik a törvényt.
Pontifex Sára kérdésére Hawkins elmondta, hogy az akkori amerikai népességben semmiféle változás nem állt be, ami arra utalt volna, hogy szükség van egy ilyen szintű abortusz-párti törvényre. Hozzátette, hogy a Roe kontra Wade ügy felperesei sem kérték az abortusz ilyen mértékű legalizálását. Ők csak a várandósság harmadik hónapjáig kérték az abortusz törvényesítését, a bíróság viszont úgy döntött, hogy a születés időpontjáig kiterjesztik.
Hawkins szerint az emberek többnyire közömbösen reagáltak a bírósági döntésre annak idején, ami miatt az abortuszlobbi tevékenysége el tudott terjedni széles körben. Úgy látja, elsősorban az abortusziparban dolgozók kampányoltak a nők magzatelhajtáshoz való joga mellett. A ’60-as években több hamis statisztikával próbálták alátámasztani a kampányaikat.
Kristan Hawkins szerint a legnagyobb gond a mai amerikai társadalomban – ami a ’70-es években is gond volt – a hallgatás. Az, hogy sokan inkább csendben maradnak, amikor olyan dolgok történnek, amikkel nem értenek egyet.
Nem akarnak ők azok lenni, akik szembe mennek másokkal, nem akarnak konfrontálódni. Úgy látja, a történelem során többször bebizonyosodott, hogy ez a csend rossz dolgokhoz vezet.
Mi lesz a Roe kontra Wade visszavonása után?
Azzal, hogy visszavonják a Roe kontra Wade per nyomán született törvényt, az államoknak újra joguk van saját maguknak eldönteni, hogy hogyan szeretnék szabályozni az abortusz kérdését. Hawkins úgy látja, az abortuszpártiak és az életvédők is ugyanazt akarják: hogy beleszólhassanak a döntésbe.
A törvény visszavonása után az életpártiak számára a legnagyobb kihívást várhatóan a kémiai abortusz fogja jelenteni, hiszen az abortusztabletták használatát a legnehezebb koordinálni. Lesznek olyan államok, ahol nagyon szigorúan lesz szabályozva a terhességmegszakítás, máshol viszont valószínűleg még a 9. hónapban is lehetőség lesz annak elvégzésére. Ebben az esetben komoly feladata lesz az államoknak, hogy ne engedjék, hogy a nők más államokból postai úton jussanak hozzá a tablettákhoz.
Pontifex Sára megjegyezte, milyen bosszantó, hogy az életpártiakat sokszor „szüléspártinak” nevezik, és azzal vádolják, hogy nem segítik a válsághelyzetben lévő anyákat. Hawkins szerint ez azért szomorú, mert bár az életvédő szervezetek minden lehetőséget megteremtenek, hogy a nem várt terhességek esetén támogassák az édesanyákat, az amerikai polgárok 73 százaléka nincs ezzel tisztában.
A műsorvezető szerint nincs még egy szervezet, amely ennyire támogatná a nőket, hogy átvészelhessék a válsághelyzetet és megteremtsék számukra a szükséges feltételeket.
Az abortusz nem segítség
Hawkins szerint „aki abortuszra biztat, az lusta”. Úgy látja, valóban nehéz segíteni a válsághelyzetben lévő nőkön és sok munkával jár. Legtöbbjük bántalmazó kapcsolatban él, nincs családjuk, pénzük, iskolai végzettségük.
Ilyenkor a legegyszerűbb azt mondani: „menj el abortuszra”.
Ezzel azonban nem segítjük őket, sőt, sokkal mélyebbre nyomjuk, hiszen a beavatkozás után visszatérnek ugyanabba az életükbe, ahonnan jöttek, és még az abortusz lelki és fizikai terhét is el kell viselniük.
Hawkins szerint az abortusz elleni küzdelemben a fiataloknak van a legnagyobb szerepük. 16 éve azért alapították a Students for Life (Amerikai Életpárti Diákok) szervezetet, hogy a jövő generációja képes legyen kiállni az abortusszal szemben és győzni. Már 16 évvel ezelőtt is egy Roe utáni generáció felnevelésére készültek, amelynek most el is jött az ideje.
Több mint 150 000 fiatal csatlakozott már a „szeretet hadseregéhez” minden államból, akiknek a jövőben komoly feladatuk lesz, hogy harcoljanak a meg nem született gyermekek jogaiért.
Az eredeti angol nyelvű interjú itt tekinthető meg.
„Nem volt szabad mentőt hívni, nehogy kitudódjon, hogy baj volt a műtőben”
Címlapkép forrása: Students for Life
